Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - II. A Bibliai kiállítás, a zsűrimentes tárlatok és az Ellenszalon

307-309. R. 301 és 307.; Nagy Ildikó: Tersánszky Józsi Jenő és Tihanyi Lajos portréja Fémes Beck Vilmostól (Adatok egy műgyűjtő arcképéhez). Művészettörténeti Értesítő 42 (1993) 1-2. sz. 40-47. R. 41. Fémes Beck 1909-ben tért haza többéves külföldi tanulmányútjáról, és azonnal bekapcsolódott a hazai művészeti életbe. Csatlakozott a Művészházhoz, részt vett több kiállításán, volt zsűritag is. Első jelentős bemutatkozása a Művészház 1910-es zsűrimentes kiállításán történt meg, ahol azonnal feltűnést keltett. Feleky Géza a kiállításról írt bírálatában egyedül őt említette név szerint. Fémes Beck hosszú müncheni tartózkodása idején ismerte meg Adolf Hildebrand könyvét (Das Problem der Form in der bildenden Kunst, Strassburg, 1893), valamint ott látta Hans von Marées hagyatéki kiállítását 1908-1909 fordulóján. A Hildeb­rand-Marées-i művészetszemlélet egész munkásságát meghatározta. Hildebrand elméletének alapja a szobrászat optikai felfogása és az anyagszerűség elve. Fémes Beck első kiállított portréi már címükben is ezt illusztrálják. A Művészház első zsűrimentes kiállításán a 111. sorszámmal bemutatott Barátom képmása, gipszminta terméskőhöz című szobrot csak archív fotóról ismerjük. Szerepel azon az enteriőr-fotón is, amelyet a Vasárnapi Újság közolt, közelében pedig Fémes Becktől a Vázlat címen beküldött, ma Férfiarckép, Tihanyi Lajos portréjaként az MNG-ben lévő szobor látható. Ezek voltak a zsűrizett művek Fémes Becktől, míg a Bronzban gondolt szobor arckép, mely a zsűrimentes művek csoportjában szerepelt, nagy valószínűséggel a Tersánszky-port­réval azonos. A fejek mintázása a kőszobor és a bronzszobor közti különbséget mutatja a hildebrandi elvek szerint. Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) író, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő egyénisége. Barátságát Fémes Beckkel a szobrász levelei (PIM, V. 4330/46/1-12.) és a Tersánszky-Tihanyi levelezés is tanúsítja (PIM, V. 4330/167/1-75.). Bár Tersánszky első novellája 1910-ben, éppen a portré készülésének évében jelent meg a Nyugatban, Fémes Beck mégsem a sikeres pályakezdőt ábrázolja. A 22 éves író a szobron sokkal idősebbnek látszik. Összevont szemöldöke, barázdált arca gondokról, belső keserűségről tanúskodik, és nem a köztudatban élő vidám slemilt mutatja nekünk. Fémes Beckre jellemző, hogy még a számára kedves embereket is tárgyilagos szigorúsággal nézte, és a személyiség mélyén rejlő tulajdonságokat hozta felszínre. Tersánszky ábrázolásában mintha elébe ment volna az időnek, és a későbbi nagy író műveiben jelenlévő, a felszín mögötti tragikus világlátást fejezte ki. A szobor eredeti tulajdonosa, Ciaclan Virgil, jó barátságban volt Fémes Beckkel és a Nyolcak több tagjával, elsősorban Tihanyival. N. I. II.8. Kmetty János (1889-1975) Önarckép, 1911 Olaj, vászon, 36x28,5 cm J. b. I.: Kmetty 1910 BTM FK, Itsz.: KM 69.112.1 Proveniencia: vétel 1969-ben. Kiállítva: 1911, Zsűrimentes kiállítás, Művészház. „Koldusoltozet, kölcsön korgallér és kalap, de a szellemi csomagom, amit Párizsból magamban és magammal hoztam, egy életre való volt, ma sem fogyott ki. Új természetszemléletet jelentett ez, új ábrázolási formát és módszert: a kubizmust" - emlékezett Kmetty 1911 nyarára, mikor párizsi útjáról hazaérkezett Budapestre. 1 '' Hazatérése után a Hernád utca 11. szám alatt bérelt műtermet, itt készült fenti önarcképe is, melyet a Művészházban 1911 őszén állított ki. A kép kis mérete ellenére az életmű egyik jelentős darabja, maga a festő tobb visszaemlékezésében is úgy utalt rá, mint az első itthon készült kubista festményére. A kép egyúttal az első fontos alkotása a pályája során meghatározó, szerepjátszó onportré-sorozatának. E mű­ben a festő váteszi ars poeticája manifesztálódik, melynek tematikus párhuzama az Önarckép almával (MNG) című grafikai munkában csúcsosodik ki. A fénypászmák geometriája által tagolt arc az orfizmus sajátos példáját nyújtja. A kép történetéhez tartozik, hogy a rajta látható datálás utólagos, eredetileg csak a szignó volt a kép része. így került a köz­tudatba az 1910-es dátum, ami feltételezné, hogy Kmetty már az 1911 -es párizsi útja előtt kapcsolatba került a kubizmussal. Ez nem valószínű, mivel az 1910-es év folyamán még szimbolikus-szecessziós modorban készítette munkáit. 0 maga is úgy tartotta, hogy párizsi útja változtatta meg radikálisan a képről való gondolkodásmódját. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents