Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - I. A csoportkiállítások I.

I. A CSOPORTKIÁLLÍTÁSOK A Muvészház programjának gerincét a csoportkiállítások alkották, amelyekkel az egyesület azoknak a pályakezdő fiatal művészeknek kívánt bemutatkozási lehetőséget nyújtani, akik a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon nagy kiállításaira csak egy-két művel, vagy egyáltalán nem jutottak be. Az eredeti elképzelések szerint „hónaponként rendezendő kiállításain mindig egy-egy művészeti irányt követőket fogja együttesen kiállító csoportokba osztani".' A korabeli sajtó elsősorban azt emelte ki, hogy az egyes művészek nagyobb hangsúlyt kapnak azáltal, hogy egy-egy kiállításon kevesebben és kisebb, önálló anyaggal, „intim körben" jelennek meg.

2 A Muvészház összesen nyolc csoportkiállítást szervezett. Az egyesület első három kiállítása ilyen kiállítás volt, ezt követően azonban közel egy évig nem került sor újabb csoportkiállításra. Az első csoportkiállítás 1909. december 8-án, pár nappal a Művészház megalakulása után nyílt meg a Magyar Művészeti Rt. Váci utca 9. alatti kiállítási helyiségeiben. A kozos vonás a tizenegy résztvevőben fiatal életkoruk és a modern törekvések iránti elkötelezettségük volt. Többségük már korábban is szerepelt egy-két művel a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon vagy a Könyves Kálmán Szalon tárlatain, de a Művészházban kaptak először lehetőséget nagyobb kollekció - fejenként legalább tizenöt mű - bemutatására. Közülük páran csak ekkor állítottak ki itt, tobb művész azonban az egyesület által szervezett kiállítások rendszeres résztvevője lett. Boromisza Tibor, Egry József és Kádár Béla később is megfordult a Művészház kiállításain, sőt csoportos bemutatkozás keretében máskor is találkozhatott velük a közönség. Az első csoportkiállítás festői kozul többen a nagybányai fiatalok korébői kerültek ki (Boromisza, Góth Móric, Plány Ervin). Figyelemreméltó, hogy a kiállításon más műfajok képviselői, illetve nőművészek is helyet kaptak: Gaiduschek Erzsi közel száz portréfotót, Vészi Margit - Molnár Ferenc író felesége - pedig karikatúrákat mutatott be. A második csoportkiállítás résztvevői közt a nagybányai kötődésű művészek száma még az első csoportkiállításon szereplőkénél is nagyobb volt, hiszen mindannyian a művésztelep fiataljainak körébe tartoztak, és a Budapesti Hírlap is így harangozta be a kiállítást: „Az újjászervezett művészkolóniának első kiállítása januárban lesz a Művészház helyiségeiben."

3 Az itt szereplő művészek közül többen ugyancsak a Művészház kiállításainak rendszeres közreműködői lettek (Szigeti Jenő, Körmendi Frim Ervin és Jenő). A közönség ismét találkozhatott nőművészekkel: Gyenes Gitta mellett a kiállítók kozott volt Lukács György korábbi szerelme, a férjével, Réthy Károllyal együtt kiállító Seidler Irma. Lukács egy nappal a megnyitó előtt írt levelében számol be arról, hogy „ma kaptam én egy tőle czímzett meghívót a kiállításának megnyitására [...] és ha lehet elmegyek persze".

4 A harmadik csoportkiállításon folytatódott a nagybányai fiatalok (Börtsök Samu), illetve a Hollósy-növendékek (Fanta Alkony István, Rózsaffy Dezső) felvonultatása, a résztvevők között azonban megjelentek a szolnoki művésztelep alkotói (Kléh János), Kassán élő művészek (Kővári Szilárd, Lakatos Arthur) és egy igazi „outsider" festő, Mokry Mészáros Dezső. A Művészház megvalósult kiállítási programja mellett érdemes felsorolni azokat a tervezett tárlatokat, amelyek különféle okok miatt nem jöttek létre. Egy forrás arra utal, hogy az első csoportkiállítást követően Rózsa Miklós a Keresőket, azaz a későbbi Nyolcakat szerette volna bemutatni a Művészházban, Boromisza Tibornak 1909. november 30-án Nagybányára küldött táviratában ugyanis azt írta: „Kernstok csoport kiállítása előtt Neked külön kollektív kiállítást rendezek, pompás új helyiség, minden használható képanyagoddal együtt azonnal gyere."

5 A Keresők végül december utolsó napjaiban nem a Múvészházban, hanem a Könyves Kálmán Szalonban nyitották meg kiállításukat, Boromisza pedig az első csoportkiállítás keretében mutathatta be műveit Nem vált valóra az 1911 decemberére beharangozott csoportkiállítás sem. 1912 tavaszán egy szobrászokból összeállított kiállítást is terveztek, a 7. csoportkiállításra közülük csak Medgyessy Ferenc és két „kiegészítő" festő, a Feiks-testvérpár maradt. Az egyéni kiállítások sorában 1910 őszére Szinyei Merse Pál számára terveztek nagy gyűjteményes tárlatot, 1912-ben pedig szó esett a fiatal Papp Gábor, illetve Boromisza Tibor gyűjteményes kiállításáról. Az utóbbira a Palota 1913 őszére elhúzódó átépítése miatt nem kerülhetett sor, akárcsak Maticska Jenő hagyatéki kiállítására, amelyről Rózsa Miklós a fiatalon elhunyt nagybányai festő édesanyjával levelezett.

6 A Művészház programjában gyakran érzékelhető a sietség és improvizálás, ám úgy tűnik, néha a véletlenek is közrejátszottak egyes kiállítások létrejöttében vagy éppen elmaradásában, de ez a hasonló karakterű külföldi intézményekre és csoportokra - például a Der Blaue Reiterre vagy a Der Sturmra - is jellemző ez idő tájt. Z. A.