Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - VIII. A Művészház nemzetközi kiállításai

Vili.23. Réth Alfréd (1884-1966) Hubin étterem, 1913 Olaj, vászon, 130x97 cm J. b. I.: Réth Musée National dArt Moderne, Centre Pompidou, Paris, Itsz.: AM 3358 P Kiállítva: 1913, Posztimpresszionista kiállítás, Művészház, kat. 181. (Vendéglő [1913], 800 kor.) A magyar művészek közül a fauvizmussal összehasonlítva a francia kubizmushoz elég kevés művész kapcsolódott, még kevesebb tette magáévá. A festők közül - mint kubista - kétségkívül Réth Alfréd emelkedik ki. Réth a kép születésekor, 1913-ban már hosszabb ideje-tehát 1905-től, a párizsi avantgárd születésétől kezdve - Párizsban élt, tehát szinte belenőtt a francia mozgalmakba. Noha a fauvizmus a szeme láttára bontakozotr ki, nem ez, hanem helyette a távol-keleti művészet és Cézanne igézte meg, s nyert vizuális formát úgynevezett hindu korszakában, 1907 körül. Cézanne hatása már elsősorban képei struktúrájában, a továbbiakban is érzékelhető maradt. Kubizmusában nem kapcsolódott Picasso átütő erejű korai kompozícióihoz, inkább a későbbi, analitikus, illetőleg szintetikus kubista festményekhez. Szemléletében alapvetően a kubista irányzat folytatóihoz csatlakozott, így elsősorban Albert Gleizes-hez, Jean Metzingerhez, Gino Severinihez, Diego Riverához stb. Az Hubin étterem képéből két változatot is festett: az egyik: horizontális elrendezésű 1912-ből, a másik: vertikális, 1913ból. Mindkettő a kor átlagképeihez képest nagyméretű, az első 82x132, a második 132x97 cm. Mindkettő igényes, sokrétűen tagolt s egyben monumentális kompozíció. Mindkettőnél egyszerre érvényesül a gazdagon árnyalt felületi hatás: a textúra gazdagsága, és ugyanakkor a térhatás - a kettő mintegy mérkőzik egymással. Az 1913-as kompozíciójában elsődlegesen a felületi hatások dominálnak: így a gazdagon tagolt bal oldali csendélet szürke-fehér árnyalatai, amelyek vibráló pontrendszere leginkább talán Severinit idézi. Réth képeinek olyan sikere volt, hogy - egyetlen magyarként - már a berlini Der Sturm galériájában is szerepelt 1913 februárjában Julie Baummal és Paul Klee-vel együtt. Feltehetően ennek volt köszönhető, hogy néhány hónappal később, 1913 májusában mára budapesti Művészházban reprezentatív módon mutathatta be 38 alkotását, ami egy önálló kiállítással is felért. P. K.