Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - VI. Egyéni kiállítások és a Keleti kiállítás

kifejezi a címben megfogalmazott gondterhelt állapotot. A férfiakt alkatában és kissé testtartásában is felidézi Rodin Gondolkodó\á\. A szobor az egyéni sorsnál többről szól, egyetemesebb, általánosabb értelemben a gond, a bánat és a szomorúság allegóriája. Sz. J. VI.13. Tornyai János (1869-1936) Csizmahúzás, 1906 Olaj, vászon, 110x138 cm J. j. I.: Tornyai MNG, Itsz.: 61.38 T Proveniencia: vásárlás bajai magánszemélytől. Kiállítva: 1911, Tornyai János gyűjteményes kiállítása, Művészház, kat. 164. (Csizmahúzás, 400 kor.) Irodalom: Bodnár 1956. 28. R. 13. kép; Bodnár 1986. 102. R. 11. tábla. A Művészház 1911-ben rendezte meg Tornyai János gyűjteményes kiállítását, ahol életművének két szakaszát mutatták be. Egy teremben a korábban keletkezett, részben korábban is bemutatott, sötét földszíneket használó, nagyobb méretű kompozíciói voltak kiállítva. A Csizmahúzás is ezek közé tartozik. Az 1906-os vászonnak tobb, kisebb méretű változata is ismert. A csizmát apja lábáról lehúzó fiatal fiú kiszolgáltatottsága és megalázottsága az éveken át megoldandó feladatként görgetett Jí/ss-ciklus darabjaival mutat érzelmi és hangulati azonosságot, de festészeti megoldásait tekintve inkább az Édesanyám szobája és Hurkatöltés című festmények tekinthetők előképének. Az ecsetkezelés gyors, lendületes, a Tornyaira jellemző sötét háttéren erősen szétterített, világosabb ecsetvonások dominálnak. A Művészház kiállításáról tudósító kritikusok főként Tornyai ezen korábban készült műveit méltatták, szinte figyelmen kívül hagyva újabban készült tájképeit. A kiállítás után a vásárhelyi sajtóban Gonda József cikkezett arról, hogy a Tornyaiban mindig kétkedő Lázár Béla sajtóbejárás alatti „negatív propagandájának" hatására méltatták kevésbé az egyéni meglátásokkal nem rendelkező zsurnaliszták a kiállítók modernebb szemléletű képeit. A vásárhelyi festő ezen nagyon megsértődött, s az 1911 -es bemutatkozás után hosszabb időnek kellett eltelnie, amíg újra elszánta magát, hogy a fővárosban állítsa ki műveit. T. K.