Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
KATALÓGUS - V. Egyéni kiállítások I.
V.8. Vaszary János (1867-1939) Fürdő után (Fürdés, Badende), 1903 Olaj, vászon, 147x130,5 cm J. b. I.: Vaszary J. 1903. MNG, Itsz.: 4172 Proveniencia: a Szépművészeti Múzeum vásárlása 1912-ben Kiállítva: 1906, Vaszary János művei, Nemzeti Szalon, kat. 91. (Fürdés után); 1912, Művészház, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, kat. 105. (Fürdés, 6000 kor); 1914, Kunstlerhaus, Wien, kat. 167.; 1919, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, Ernst Múzeum, kat. 30. (Fürdés után); 1924, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, Ernst Múzeum, kat. 104. (Fürdés után); 1940, Vaszary János emlékkiállítása, Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, kat. 169. (Fürdés); 1947, Vaszary János emlékkiállítása, Fókusz Galéria, kat. 3. (Fürdés után); 1961, Vaszary János emlékkiállítása, MNG, kat. 3.; 20072008, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, MNG, kat. 33. Irodalom: Lázár Béla: Vaszary János. Művészet, 1906. 5. sz. 290.; Farkas Zoltán: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Vasárnapi Újság, 1912. 13. sz. 248.; Haulisch 1978. 15. R. 26. kép; Magyar művészet 1981. I. 395. (Szabadi Judit) R. II. 762. kép; A modell 2004. 262. kat. III-35. (Jobbágyi Zsuzsa) R; Vaszary 2007. 180. kat. 33. (Kósa István) R. Vaszary e korai festményét beválogatta 1912-es Művészházbeli gyűjteményes kiállításának „Naturalista rajzok" című szekciójába, noha „intenciója szerint a kiállításnak nem lesz retrospektív jellege [...], kizárólag annak a művészi evolúciónak termékei kerülnek a kiállításba, mely a »MIENK« 1907-ben megindult ciklusával kezdődött".' 3 A kép életművön belüli kiemelt helyére utal Farkas Zoltán is, mikor a tárlatról tudósítva hangsúlyozza annak szakmai jelentőségét: „Egy ruhátlan és egy fekete ruhás nő együttesében a meztelen test bársonyos melegének és a sötét fekete színű szövet hideg komorságának olyan bámulatos finom ellentétét festette meg, hogy bátran Leibi egyik legjobb képéhez lehet hasonlítani." 14 Az aktábrázolás Vaszary művészetében mindvégig kitüntetett helyet kapott. A századfordulón született szimbolista képeinek egy részén mitológiai távolságba helyezte modelljeit, ugyanakkor sorozatban festette a históriai utalásokat mellőző nőalakokat is. E művek egy csoportjánál finom érzékiséggel állította párba a mezítelen és a felöltözött figurákat, ütköztette látványukat. A festmény sötét hátteréből felderengő, lágyan megformált asszonyok előképeit Eugène Carrière művészetében lelhetjük meg, de rokonságot mutatnak Rippl-Rónai József 1890 körül készült festményeinek modelljeivel is. P. E. V.9. Vaszary János (1867-1939) Rokokó kép (Rokokó alakok), 1905 Olaj, vászon, 79x63 cm J. b. f.: Vaszary 905 Polgár-gyűjtemény Proveniencia: egykor Nemes Marcell gyűjteményében. Kiállítva: 1911, Esposizione Internazionale di Belle Arti, Róma, kat. 289. (Roccocó); 1912, Művészház, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, kat. 117. (Rokokó alakok, Jánoshalmi Nemes Marcell úr kollekciója); 1961, Vaszary János emlékkiállítása, MNG, kat. 38 ; 2007-2008, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, MNG, kat. 38. R. Irodalom Rum 2005. R 65. kép (Rokokó alakok); Vaszary 2007. 184. kat. 38. (Király Erzsébet) R. Vaszary 1912-es Művészház-beli gyűjteményes kiállításának katalógusában „Jánoshalmi Nemes Marcell úr kollekciója" külön szekciót kapott, az ott feltüntetett 14 mű között a festő két rokokó témájú képe is szerepelt (kat. 117 és 122). A 18. századi udvari művészet nyomán a historizmus és a szecesszió mesterei gyakran idézték meg a rokokó világát, és kortársaihoz hasonlóan Vaszarynál is felbukkannak e motívumok. Yvette Guilbert (1861-1944) francia sanzonénekesnő karizmatikus egyénisége és drámai erejű repertoárja a számos kortárs francia művész mellett Vaszaryt is megihlette.' 5 A művésznő 1905-ben, második budapesti útja alkalmával a Royal Szállóban 18. századi hangszerekkel kísért „Pompadour-dalokkal" lepte meg a közönséget. A festmény talán e színházi é ményt követően született, ugyanis akár illusztrációja lehetne az egyik ott elhangzott dalnak. Fulep Lajos a Guilbert-estet méltatva elevenítette fel a sanzon által megidézet történetet. ,,[A] király összehívatja udvarában országának szép nőit, s halálosan beleszeret a legelsőbe; tudakozódik felőle a mellette álló marquis-tól, akitől megtudja, hogy az imádott szép nő senki más, mint a marquis felesége."' 6 P. E. V.10. Vaszary János (1867-1939) Egyensúly, 1912 korul Olaj, vászon, 81,5x70 cm J b I.: Vaszary J. 1912. MNG, Itsz.: 58.214 T Proveniencia: Vaszary János hagyatékából, 1958. Kiállítva: 1912, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, Művészház, kat. 160. (Egyensúly 8000 kor.) R. 5.; 1940, Vaszary János emlékkiállítása, Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti