Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - V. Egyéni kiállítások I.

V.6. Kernstok Károly (1873-1940) Anya gyermekével (Anya és gyermeke), 1902 Olaj, vászon, 181 x161 cm J. j. I.: Kernstok Károly 1902 MNG, Itsz.: 4140 Proveniencia: vétel a művésztől 1911-ben. Kiállítva: 1902-1903, Téli táiat, Műcsarnok, kat. 28. (Anya és gyermeke, magántulajdon) R.; 1903, Del Vecchio műkereskedés, Lipcse; 1907, Nemzeti Szalon első győri kiállítása, kat. 131. (Anya és gyermeke, 5000 kor); 1911, Kernstok Károly retrospektív kiállítása, Művészház, kat. 30. (Anya és gyermeke, 10.000 kor.) R. Irodalom: Bárdos Artúr: Kernstock Károly. Művészet, 1907. 3. sz. 167. R. 181.; Székely 1948. 51.; Horváth 1968. 451. A 20. század elején sok művész - kiábrándulva az impresszionizmus szín- és fényözönéből - kísérletezni kezdett visszafogott, egy színre hangolt képek festésével. Picasso kék és rózsaszín korszakai, Whistler színszimfóniái csak a leghíresebbek közül valók, de ide sorolható a Magyarországon többször kiállító spanyol Zuolaga is, akinek temperamentumos, sötét koloritra épülő képeire a Műcsarnok tárlatain figyelhetett fel Kernstok. 1902-től kezdve sorra kerültek ki Kernstok keze alól a műteremben, a természetes fény kizárásával alkotott munkák. Az Anya gyermekével, mely a festő feleségének és kisfiának jól sikerült portréja, egyike az első „clair obscure", vagy ahogy egy kortárs a jegyzeteiben találhatjuk, „fény-homály" képeknek. A rembrandti félhomályt idéző barnás tónusokból a képen csak az asszony kendőjének vöröse és az alakok világos bőre emelkedik ki. Az asszony büszkén felszegett feje szigorúságot, a háromszögbe komponált alakok és a semleges háttér klasszikus nyugodtságot kölcsönöznek a képnek, és emelik Kernstok főművei sorába a festményt, K. B. 102 K A T A L 1 II