Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - V. Egyéni kiállítások I.

V.1. Rippl-Rónai József (1861-1927) Kalitkás nő, 1892 Olaj, vászon, 185,5x130 cm J. j, a kanapé alján: Rónai 92 Hátul a vakkereten: Bern Kunsthalle kiállítási cédula MNG, Itsz.: FK 1385 Proveniencia: 1906 és 1926 között Bakonyi Károly tulajdona, a XXXII. Ernst aukción 1926-ban vásárolta meg a Fővárosi Képtár. Kiállítva: 1892, Rippl-Rónai József kiállítása, Palais Galliera, Párizs; 1895, Exposition Internationale du Livre Moderne, Salon de l'Art Nouveau, Párizs, kat. 169.; 1897, Rippl-Rónai, Salon de l'Art Nouveau, Párizs, kat. 4.; 1900, Rippl-Rónai impressziói 1890-1900, Royal Szálló, Budapest, kat. 91.; 1906, Rippl-Rónai kiállítása, A „Könyves Kálmán" Magyar Műkiadó Rt. Kiállítási terme, kat. 167.; 1906, Rippl-Rónai József műveinek aukciója, A „Könyves Kálmán" Magyar Műkiadó Rt. Kiállítási terme, kat. 216.; 1906, Tavaszi Kiállítás, Műcsarnok, kat. 94.; 1911, Rippl-Rónai József retrospektív kiállítása, Művészház, kat. 11/12. [Kalitkásnő, Bakonyi Károly úr tulajdona, 1890); 1998, Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, MNG, kat. 19. R. Irodalom: Rippl 1998. 232-234. kat. 19. (Bernáth Mária) R. A reprezentatív festmény igazi emblematikus remekmű, Rippl ún. fekete, párizsi korszakának legjellemzőbb alkotása. Nagy mérete ellenére finom, légies kép, a zöld és fekete színek egybeolvadása, a háttérben megbúvó tárgyak éppen csak sejthető részletei, a mesterkélt, mégis megragadó tartású karcsú nőalak különleges együttese titokzatos hangulatot váltanak ki a nézőből. A kalitkát tartó kezek és az arc szinte belülről világító foltja még hangsúlyosabbá teszi az éteri hangzást. Az 1892-ben készült mű természetesen szerepelt az ebben az évben megrendezett párizsi tárlaton, ahol Rippl első igazi, átütő sikerét érte el, amely új kapcsolatokat, új barátokat hozott számára, és amely megerősítette a művészt abban, hogy egyéni stílusa helyes irányt jelölt ki művészetének. A kép az 1911-es retrospektív kiállításon hangsúlyos helyet kapott, jelezve, hogy a művész és művészetének értői is tudatában vannak a festmény korszakos jelentőségének. F. M.