Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 2. HAGYOMÁNYKERESÉS - - Folklór - - Hétköznapi falusi élet

a polgári demokratikus mozgalom és a munkásmozgalom diszkreditálása idején, a húszas évek elejétől került előtérbe az a gondolat, hogy a színmagyar parasztság a nemzet hordozója, megtartója. A gazdasági világválság és a jobbra tolódó belpolitika arra késztette a felelős, szociális kérdésekre érzékeny értelmiséget, hogy kutatómunkába fogjon, feltárja a parasztság helyzetét és megoldásokat keressen a problémákra. Buday a társaival, fotósokkal, néprajzosokkal, irodalomtörténészekkel együtt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában dolgozott ezen. Buday fametszetes illusztrációkat készített néprajzkutató barátja, Ortutay Gyula által gyűjtött balladákhoz és népmesékhez. A fametszetet drámai kontrasztjai, formai egyszerűsége, a motívumok fényvillanásszerű megjelenése különösen alkalmassá teszi a balladák komor, rejtélyes, tragikus konfliktusoktól terhes világának tükrözésére. A Nyíri és rétközi parasztmesék a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadásában jelent meg. Buday kivételes empátiával és fantáziával követi grafikáin a népmesék hősét, a boldogságáért küzdő szegényembert, akinek küzdelmében a korabeli közönség az adott korszak vágyainak, szociális harcainak költői képét ismerhette fel. Szeged mellett Debrecen, és az ott működő Ady-Társaság volt a másik fontos szellemi központja a társadalmi kérdésekkel, elsősorban a parasztsággal foglalkozó értelmiségieknek, köztük az ún. „népi írók" mozgalmának. Itt született, és a budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után itt tanított Gáborjáni Szabó Kálmán. Gáborjáni 1936-ban 10 lapos sorozatot szentelt a falusi munkának, a parasztok életének. A sorozat finoman kimunkált lapjaiban nem tapasztalható a Budayéhoz hasonló kritikai hang, drámai feszültség. Mély együttérzéssel ugyan, de mint örök érvényű rendet rögzíti a művész a ciklikusan ismétlődő paraszti munkát, a kötött tempójú vidéki élet ritmusát. Az expresszionizmus öröksége mellett munkáiban érezhető a római ösztöndíj időszakának tanulsága, az emelkedett, szinte áhítatos hangvétel, a kompozíció nyugodt ritmusának harmóniája. A népéletet örökítették meg az Erdélyben működői fametszők is, akik Olgyai Viktornál tanultak. Nagy Imre munkáin mindig érezhető a bensőséges kapcsolat a tájjal, a paraszti munkával. Az Aratók ebédje jól szemlélteti jellegzetes munkamódszerét. Nagy a csak pár vonallal bekarcolt vázlat után magával a vésővel rajzolt. Ebből adódik a nagyvonalú komponálás, a finom részletformák kerülése, a fekete képmezőbe szinte fénycsóvaszerűen behasító negatív formák. Az erős fekete-fehér kontraszt biztos rajzi szerkezeten alapul, az erő harmóniával párosul. 1931-ben Varga Nándor Lajos vette át a grafika oktatását a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Elhivatott tanárként grafikai kézikönyveket írt, és évkönyvekbe foglalta növendékei munkáit. Az 1933-34. évi gyűjteménybe Iván Szilárd és Patay Mihály népi témájú munkái kerültek be, melyeket rendkívüli ökonómia és mégis nagy kifejező erő jellemez. A Kolozsváron működő Gy. Szabó Béla gépészmérnök képesítés megszerzése után, rendkívüli növendékként tanult Varga Nándor Lajos osztályában. Gy. Szabó kedvelt műfaja a grafikai sorozat sajátos formája, a szöveg nélküli könyv. Művésszé válásának, élménygyűjtő útjainak megfogalmazása a Barangolókönyv, a külváros nyomorúságát mutatják be a Liber miserorum lapjai. A fametszet dekoratív lehetőségeit aknázza ki a művész, a viseletet, környezetet hangsúlyozó Ölelkezők című nyomaton. Erdélyt városainak magyar történelmi és kulturális hagyományain kívül népművészete tette a magyarság fontos, közös kultúrkincsévé. A néprajztudósok és a gödöllői művésztelep művészei által gyűjtött népművészeti anyag beépült a magyar magaskultúrába. A terület Romániához csatolása az első világháború után ezért a kulturális élet számára is különösen nagy veszteség volt. Lajos Pekáry István, Korowód taneczny w dniu św. Stefana I Szent István napi körtánc I Ring dance at St. Stephen's Day, 11/64