Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Ember a városban

verseskötetéhez készített illusztrációi, valamint Bartoniek Anna fametszetei, rajzai foglalkoznak a női szerepekkel. A Reiter László könyvművészete című kiadványban megjelent több kis embléma tömörségű ábrázolás témája a hagyományos és modern szépség, egyén és társadalmi szerep. Vértes Marcell, a tízes évek könnyű kezű illusztrátora és plakátrajzolója 1919-ben először Bécsben, majd Párizsban folytatta tevékenységét. 1924-ben a párizsi Pellet kiadónál jelent meg Dancing című mappája, amit 1925-ben az Ernst Múzeumban mutatott be a budapesti közönségnek. A mappa látványos, színes litográfiái, mint a Zenekar egy táncossal vagy a Táncolók szaxofonossal a párizsi éjszakai élet krónikáiként Toulouse-Lautrec örökségét folytatják. A jelenetekből sugárzik Vértes humora, életszeretete és a rá oly jellemző érzékenység az erotikára. A humorral, találóan megragadott szereplők jellemzésében ugyanakkor észlelhető egy kritikus mellékzönge is, a művész iróniával szemléli őket. és érzékelteti az elegancia és a könnyedség illúzióján átsejlő fülledtséget, a kicsapongás árnyait. A híres párizsi Jockey bár Zilzer Gyula rézkarcának témája, aki szintén többet sejtet, mint a ritmus, a zene. a csillogás öröme. Ez a kettősség - egy jól ismert, otthonos, kedvelt közeg intim belső ismerete és ennek kritikai élű ábrázolása, vagyis a modern kori szépség csodálata és ugyanannak groteszk paródiája - adja Vértes és Zilzer műveinek belső feszültségét, izgalmát. A munkásság életének elhivatott ábrázolója volt Derkovits Gyula, a két világháború közötti magyar művészet kiemelkedő alakja. Életművében egyforma súlya van a festészetnek, a rajznak és a sokszorosított grafikának. A külvárosok hétköznapjai, a fizikai munka, a család, a létfenntartás küzdelmei, a kétségbeesés és a lázadás képei mind a munkásszármazású, elkötelezett művész saját világát foglalják magukba, ezért érzelmi melegséget és indulatot, együttérzést és éles kritikát sugárzó ábrázolásuk rendkívül intenzív és maximálisan hiteles. A témát Derkovits a művészi elvonatkoztatás változatos eszközeivel emeli ki a kézzelfogható valóságból, és avatja általános érvényű vallomássá. Az Ismeretlen katona kisméretű hidegtű, mely a montázsszerű komponálásmód révén egész társadalmi körképet sűrít magába. A kolduló vagy utcai árus hadirokkant alakja hozzátartozott az első világháború utáni város életéhez, és Georg Grosz - a magyar baloldali művészek számára jól ismert - maró szatírájú grafikáin a katasztrófa, a romlás, a kiszolgáltatottság szimbólumává vált. Derkovits grafikáján a fekete szemüveges újságárus egy reprezentatív, hősi emlékmű előterében áll. Az erős kivágatban megjelenő lovas szobrok a budapesti Hősök terén álló millenniumi emlékmű alakjait idézik fel, amelyek a hét honfoglaló magyar törzs vezéreit ábrázolják. Az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából eltervezett emlékmű az ország ezeréves fennállását hirdette, heroikus alakjai a létrehozók szándéka szerint a magyarság államalkotó erejét sugározták. Derkovits idejében az emlékmű a középkori magyar birodalom örökösének tekintett, keresztény, nemzeti Magyarország szimbóluma lett, és az ország történelmi határainak sérthetetlenségét sugallta. A történelmi pátosz ironikus ellenpontjaként, a háttérben elrobogó gépkocsin a modern kor uralkodó osztálya, a gazdag polgárság jelenik meg. Az emlékmű talpazatán látható relief megkötözött foglyokat ábrázol, amelyek ebben a kontextusban a kapitalizmus elnyomottainak, kitaszítottainak szimbólumai. Derkovits Gyula a munkásság nyomor, megalázás és megfélemlítés elleni lázadását történelmi esemény, az 1514-ben Dózsa György által vezetett parasztlázadás megidézésével foglalta képbe. A tíz nagyméretű lapból álló sorozat, a modern magyar fametsző művészet remeke. 1928-1929-ben készült el. Valószínűleg az 1930. szeptember clseji vérbefojtott tüntetés ösztönözte arra a művészt, hogy a témát újra, rézkarc formában is feldolgozza. A rézkarcok középen szélesedő, szaggatott vonalai a tüntetésről készült tollrajzok vonalvezetését követik. Ahogy a fametszetek nyers tömbszerűségét mesterien kihasználta, úgy a rézkarc egész felületét behálózó vonalhálóját is hatáLeopold Lewicki, Ulica I Utca I Street, 1930, 1/65