Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)
III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Az építés eszméje. Konstruktivizmus és geometrikus absztrakció
ideális kivitelezési módja a „mechanizálása Elképzelése szerint a „mechanizált festői eszközök megjelenésének" köszönhetően „az alkotás egy teljesen új rendszere jön létre" 10 . Ez a rendszer a gyakorlatban azt jelentette, hogy a művész geometrikus, absztrakt kompozíciókat dolgoz ki, a mechanizáláson pedig azt értette, hogy ehhez a műszaki rajz eszközeit használja. Berlewi az avantgárd művészet és a korszerű technika kapcsolatát hangsúlyozó kiállítást rendezett mechanofaktúráiból az Austro-Daimler varsói szalonjában. Ugyanezen időszakban vett részt a Blok csoport tagjainak munkáiból egy másik autószalonban, a Laurin és Klement cég helyiségében rendezett kiállításon is. Antoni Słonimski keményen bírálta ezt a kiállítást a Wiadomości Literackie (Irodalmi Hírek) című lap hasábjain: a teljes korabeli avantgárdot „gép-őrületnek" titulálta. Az ilyen sértést csak egyféleképpen lehetett lemosni: társai nevében Szczuka pisztolypárbajra hívta ki Stonimskit (aminek következményeként megsebesült a lábán). Az 1957-ben Párizsban rendezett, 50 év absztrakt festészete című kiállítás után egy évvel Berlewi visszatért a geometrikus absztrakcióhoz. Henryk Stażewski hosszú életének több mint 70 esztendejét az alkotásnak szentelte, s mindig hű maradt kezdetektől megfogalmazott küldetéséhez, ahhoz az elképzeléshez, miszerint a mű „plasztikus formákból, vagyis vonalakból, színekből, tömegekből és fényekből összerakódó, organikus egység" 11 . Az 1920-as évek első felében készítette az eltérő felület-minőségek különbségén alapuló, többféle technikával készült, teljesen elvont kompozícióit. Gyakran adott a festékhez homokot; fát, üveget és fémet is használt. Munkáiban a faktúrák kombinációja vált a képépítés alapjává, ami letisztultságot eredményezett és biztosította kompozícióinak kohézióját. Az 1970-es évek végén Stażewski kevés újat alkotott, inkább saját, korábbi munkáit másolta. Az 1930-1931-ben olajtechnikával készített Technikai kompozíció fennmaradt és a łodzi Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került. A művész 1977-ben szitanyomat formájában újra elkészítette ezt a művét. Karol Hiller 1928-ban heliográfia néven megalkotta saját grafikai technikáját, amelynek lényege, hogy a művész gouache-sal és temperával fest absztrakt kompozíciót az üveg- vagy a celluloid lapra, az így létrehozott felületbe kaparja vagy vési a kompozíciót, esetenként további festékrétegeket visz fel kézzel, majd az így létrehozott kliséket átvilágítva fotópapírra másolja a képet. Az 1930-as években Hiller a geometrikus absztrakciótól fokozatosan eltávolodva a biomorfikus formák felé fordult. Leopold Lewicki alapítótársa volt az 1931-1937 közötti években működő első Krakkói Csoportnak, amelynek tagjai képesek voltak összhangba hozni a maguk munkásságának magas művészi színvonalát a baloldali világnézettel. Ellentétben a varsói Czapka Frygijska (Frígiai Sapka) társulással, a krakkói közegben a művészek a társadalmi problémákkal párhuzamosan folytatták az avantgárd tapasztalatokból származó formakutatásaikat. Lewicki egyrészt a kapitalista város életéről, a felvonulásokról és a sztrájkokról, a temetésekről stb készített festményeket és grafikákat, másrészt a való világ elemeiből különösen dinamikus, többrétegű absztrakt kompozíciókat alkotott. llj. Tadeusz Cieślewskinek nem sok köze volt az avantgárdhoz. Władysław Skoczylas tanítványa volt, a Ryt (Metszés) nevű csoportosuláshoz tartozott, s főként fametszeteket készített. Legfontosabb témája a varsói óváros volt, ahol a feleségével és a szüleivel együtt lakott. Sok erőfeszítést és energiát fektetett a művészi grafikák népszerűsítésébe. Még Szuprematikus kompozíció című művének is van másik címe: Vágyódás a fény után. A szuprematizmus irányzatát az orosz, művészként ismertté vált, lengyel származású Kazimir Malevics indította el. Lényege: a tiszta érzetek szupremáciája a képen, és az ezeket hordozni hivatott alapvető geometriai formák használata a valósággal való minden kapcsolat nélkül. Cieślewski alapvetően figuratív művész volt, de emellett értelmiségi is. Szuprematikus kompozíciója Malevics tételének tökéletes megvalósítása.
