Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Belső utak képei – Art Brut Ausztriában és Magyarországon, Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/5)

Plesznivy Edit: Egy hagyományos gyűjtemény art brut képei. Válogatás az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet múzeumából

kant. A hatalmas épületegyüttes egybefüggő padlás-labirintusában a régmúlt idők homálya falfirkákat rejtett. A napvilágra került feliratok és bizarr rajzok - csakúgy, mint napjaink graffitijei - a társadalom peremére szorult névtelenek kezeinek nyomát őrzik: a padlásra fel-feljutó betegek készítették őket annak idején. A most felfedezett több évtizedes falképek fájdalmas mementók, figyelemfelkeltő jelzések egy pragmatikus kor számára, mely haszonelvű intézkedéseiben figyelmen kívül hagyja, és drasztikusan elsöpri a humán értékeket. „A felirat lesz az egyedüli médium, amely túléli majd a földi pusztítást, s ha már majd a romok alól feltör az új élet első csírája, akkor is ott kacskaringózik egy letűnt emberi kultúra utolsó írásos nyomaként, hogy átadja üzenetét az elkövetkező civilizációnak: írni szabad, falakat emelni nem."

39 Jegyzetek 1 Napjainkban a gyűjtemény a torinói Kriminológiai és Antropológiai Intézet múzeumának (Museo di Psichiatria e Antropológia Criminale) része. 2 Guttmann Maclay Collection, Bethlem Royal Hospital Archives and Museum. Vö.: Patricia Allderidge: Die Kunstsammlung des Bethlem-Hospitals. In: Kunst & Wahn. Hrsg.: Ingried BruggerPeterGorsen. Ausstellungskatalog, Kunstforum, Wien, 1997. 121-130. 3 A gyűjtemény 1967-ben Auguste Marie özvegyének adományaként beolvadt a lausanne-i Musée de l'Art Brut kollekciójába. 4 Az 1890-1920 között keletkezett, mintegy 5000 művet felölelő heidelbergi gyűjtemény képeinek kórlélektani elemzése 1922-ben jelent meg: Prinzhorn, Hans: Bildnerei der Geisteskranken. Heidelberg, 1922 (új kiadások: Berlin, Heidelberg, New York, 1968; Wien, Berlin New York, 1972; Berlin, Heidelberg, New York, 1983; Wien, New York, 1994-1995). A heidelbergi gyűjtemény háborús meghurcoltatását követően csak az 1960-as években került ismét a tudomány és művészet érdeklődésének homlokterébe. Számos nagy nemzetközi kiállításon szerepelt válogatás a gyűjteményből. 2001ben a Prinzhorn gyűjtemény önálló múzeumként megnyitotta kapuját a nagyközönség előtt: Sammlung Prinzhorn, Psychiatrische Universitätsklinik Heidelberg. 5 Irène Jakab: Dessins et peintures des aliénés. Bp., 1956; Pszichorealizmus 1895/1980. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikájának pszichopatológiai gyűjteménye. IH Galéria, Pécs, 1980; Felesleges valóság. Válogatás a pécsi Pszichiátriai Klinika ápoltjainak műveiből 1900-. In: Délután Almanach '92.2-3. Szerk.: Arató Ferenc - Bernáth Gábor - Kiss Sándor - Schindler Endre. Pécs, 1992. 67-122; Bókay Antal Jádi Ferenc: A képek nyelve és a lélek nyelve. In: Műhely. Szerk.: Bókay Antal. Győr, 1992. 7-10; Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Bp., 1998; Halálra vál mind a szépnek. A POTE Pszichiátriai és Pszichológiai Klinika gyűjteménye. Szerk.: Dr. Tényi Tamás - Dr. Pászthy Bea. Pécs, 2000. 6 AM. Kir. Országos Budapest-Lipótmezei Tébolyda jelentése az 1895. évről. H. n. [Bp.], 1896. 7 Jó János: Intézeti múzeumunk fejlődése. In: A budapesti angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet Emlékkönyve 1883-1933. Bp., 1933.62. 8 Budapesti Orvosi Újság, 1931. 26. sz. 5. 9 1985-2008 között, a kórház bezárásáig a gyűjtemény kurátora Plesznivy Edit művészettörténész-muzeológus volt. A Pszichiátriai Múzeum gyűjteménye 1021 db beleltározott, muzeológiai és orvosi szempontból feldolgozott műtárgyat: festményt, grafikát, kerámiát, rongy, fa, textil és papír munkát őriz. Az alkotásokhoz írásos anyag - levelek, novellák, versek, naplók, grafológiai kollekció - is kapcsolódik. Az intézeti igazgatóság eredeti bútorai, az 1930-as-évek elmeápolói tanfolyamainak szemléltető eszközei is megtalálhatók a múzeum tárgyai között. A gazdag dokumentációs anyag része még a kórház helyszínrajza, valamint alaprajzok, fotóalbumok; de olyan érdekességek is, mint Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; az első igazgató, Schnirch Emil személyi lapja; az 1902-ben kiadott Lipóti Hírlap egyetlen száma; a Tanácsköztársaság idején készült, 1919-es műsoros plakát; a „Matuska-ügy" összegyűjtött sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát 1935-ben megjelent, Cél és követelések című politikai röpirata alapján vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek; írások a magyarországi elmeügyről és elmeorvosok munkásságáról; kultúrtörténeti vonatkozású kórrajzok. 10 1992-ben a Művelődési Minisztérium Eötvös József Alapítványa és a Népjóléti Minisztérium támogatásával a kórház kiadásában elkészült az állandó kiállítás magyar-angol nyelvű katalógusa: A Pszichiátriai Képtár-Múzeum katalógusa. Szerk.: Plesznivy Edit. Bp., 1992. Lásd még e tanulmány bibliográfiáját. 11 A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 205/1990. számon nyilvánította védetté a gyűjteményt. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2002-ben a Pszichiátriai Betegek Művészeti Alkotásainak Muzeális Gyűjteménye néven vezette be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál nyilvántartott Magyarországi Muzeális Intézmények Anyakönyvébe (Nyilv. sz.: Mk/d/107). 12 John M. MacGregor: Psychosis and Surrealism. In: Uő:The Discovery of the Art of the Insane. Princeton, New Jersey, 1989. 271-291. 13 Stephanie Barron: Modern Art and Politics in Prewar Germany. In: Degenerate Art. The Fate of the Avant-Garde in Nazi Germany. Ed.: Stephanie Barron. Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles - New York, 1991. 9-23. 14 Fantastic Art, Dada, Surrealism. Museum of Modern Art, New York, 1936. 15 Ld. a következő kiállítási katalógusokat: Dubuffet. Kunsthaus, Wien, 1995; Jean Dubuffet. Centre Pompidou, Párizs, 2001. 16 Jean Dubuffet: Prospectus et tous le écrits suivants. I. Paris, 1967. 58. 17 Jean Dubuffet - Michel Thévoz: Collection de lArt Brut. Lausanne, 1976; Michel Thévoz: Art Brut. Jenseits der Kunst. Aarau, 1990. 18 Dr. Pertorini Rezső - Szíj Béla: Adatok Nemes Lampérth Józsefpatográfiájához. Pszichológiai Tanulmányok 9 (1966) 383-413; Gerevich József - Ungvári Gábor: Patográfiai megjegyzések Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József betegségének vizsgálata kapcsán. In: Kreativitás és deviáció. Szerk.: Benson Katalin - Moussong-Kovács Erzsébet. Bp., 1982. 36-44; Plesznivy Edit: „Der Ungarische Van Gogh". Pál István festőművészmunkássága, életútjának és pszichózisának története. Psychiatria Hungarica 12 (1997) 758-774; Plesznivy Edit: Pál István művészete. In: Felfedezett és felfedezésre váró életművek. Művészsorsok a XX. század első felének magyar művészetében. Szerk.: Reczetár Ágnes. Szombathely, 1998.48-57; Plesznivy Edit: A destigmatizáció állomásai. Festőművészek képei a Pszichiátriai Múzeum gyűjteményében. In.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001. Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére. Szerk.: Király Erzsébet. Bp., 2002. 313-322. Pál István egyik festménye, Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók 2006-ban helyet kapottá Szépművészeti Múzeum Van Gogh Budapesten című kiállításának magyar festészeti szekciójában, vö.: Van Gogh Budapesten. Szerk.: Geskó Judit. Szépművészeti Múzeum, Bp., 2006.466, 526-527. kat. 119. (Plesznivy Edit) 19 Jó:i. m.(7.j.) 68. 20 Moussong-Kovács Erzsébet: A kór és a korszak képei. In: A Pszichiátriai Képtár-Múzeum... i. m. (10. j.) 29. 21 Jó: i. m.(7.j.) 69. 22 Dr. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. II. kötet. Bp., 1939.551. 23 Fekete János - Pertorini Rezső: Az intézet psychiatriai múzeuma. In.: Az Országos Ideges Elmegyógyintézet 100 éve. Szerk.: Böszörményi Zoltán. Bp., 1968. 306. 24 Zsakó István: Elmebetegek művészi alkotásai. In: Természet Tudományos Közlemények. Bp., 1935.67. köt. 521. 25 Ferenczy Jolán: Elmebajosok képzőművészeti kísérletei. Esztétikai Füzetek 1 (1934) 7. sz. 110. 26 Jakab: Képi kifejezés... i. m. (5. j.) 65. E helyütt köszönjük meg ismét a közreműködést dr.Trixler Mátyásnak és dr. Tényi Tamásnak, akik elősegítették, hogy 1994-ben a Pszichiátriai Múzeum néhány jeles darabbal gyarapodjon a pécsi egyetem nagy múltú gyűjteményéből. Ekkor került oda többek között a most kiállított három montázs is. (Kat. 13, repr.:33.o.)