Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Belső utak képei – Art Brut Ausztriában és Magyarországon, Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/5)
Plesznivy Edit: Egy hagyományos gyűjtemény art brut képei. Válogatás az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet múzeumából
Kerámia szobrok a Pszichiátriai Múzeum állandó kiállításán (33. o.) A finoman satírozott ceruzarajzok makacs kitartással ismétlik az épületek sokosztásos dekoratív ablakait, az antropomorf formák architektonikus rendbe sorakozva varázsolják élővé az építészeti elemeket. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is egyre inkább éreztette hatását a „grand art" fogalmi határait tágító szemléletváltás és az értékek körének bővülése, mely Nyugat-Európában és Amerikában már az 1970-es évektől jelen volt. Nagyon tág azon kreatív jelenségek köre, melyek hagyományos esztétikai kategóriákkal nem írhatók körül, és melyeket Roger Cardinal az 1970-es években oufs/c/erarfkent jelölt. 29 Könyvében számos törekvés és csoportosulás kap helyet e terminus alatt: a naiv és a primitív művészek, a transzban alkotó médiumok, a vizionáriusok éppúgy ide sorolódtak, mint az autodidakta festők, a börtönlakó alkotók, a graffiti-készítők vagy a kreatív terápiák résztvevői. Néhányuk reputációja, műveinek értéke a kortárs művészeti piacon vetekszik a hivatásosokéval, Adolf Wölfli, Friedrich SchröderSonnenstern, Emanuel Navratil, August Natterer, Louis Wain, Aloise, August Walla, Johann Hauser, Oswald Tschirtner neve napjainkban már ismerősen cseng az alternatív művészetre nyitott közönség előtt. Világszerte kiállítások, vásárok és publikációk sora, gyűjtemények alakulása segítette azt a folyamatot, melyben az„outsider art" gyűjtőfogalma alá sorolható marginális megnyilatkozások is elnyerték a hivatalos elismerést. 30 Az 1980-as évektől a lipótmezei kórházban, pszichiátriai és neurológiai osztályokhoz kapcsolódva, egymástól függetlenül kezdtek el dolgozni hivatásos művészek, de egy évtized múlva már egyre több közös bemutatkozás kísérte munkájukat. 31 2004 szeptemberében végre méltó keretet kapott a művészetterápiás alkotások bemutatása és árusítása. Az 1860-as években épült téglafalú pincesorban kialakítva, az intézet bejáratánál megnyílt az első hazai art brut kiállítóhely, a Tárt Kapu Galéria. 32 Ettől kezdve a terápiás műhelyek kiállításait a kortárs művészek, a műgyűjtők és a közönség nagyfokú érdeklődése kísérte és támogatta Magyarországon is. A változatos műfajokban munkálkodó alkotók a festmények, grafikák és textilek mellett komolyabb technikai ismereteket feltételező, monumentális kerámia szobrokat is készítettek. 33 Sokan a kórház elhagyása után is visszajártak a foglalkozásokra, és mindennapjaikba építve a „civil életükben" is folytatták a művészi tevékenységet. Az alkotói közösségek az évek alatt jelentős képzőművészeti életművek formálódását is segítették; az ezeket bemutató kiállítások sorozatát éppen a Tárt Kapu Galéria kényszerű bezárása szakította meg. Az utolsó bemutatók egyikén kapott helyet annak a fiatalembernek a gyűjteményes tárlata, akinek átütő erejű tehetsége több mint egy évtizede egy lipóti műhelyben bontakozott ki. A Pszichiátriai Múzeum jelen kiállítási anyaga Ritter Gábor színekben tobzódó grafikai lapjaival zárul. A bőrdíszművesnek tanult fiú 17 éves korától vett részt rendszeresen a kreatív csoportmunkában. 34 Művészetterapeutája közlése szerint kezdetben nem akart rajzolni, csak bőröket lyukasztgatott, papírdobozkákat fabrikált, és vastagabb kartonlapokból sablonokat vágott ki. E formák körberajzolásával és kiszínezésével ornamentális díszítésű kompozíciókat készített. Képeinek domináns ház-motívumait egy első világháború előtti műemlékvédelmi szakkönyv feketefehér fényképeinek, pusztuló vár-, kastély- és kúria-fotóinak bűvölete ihlette. (34. o.) Jellemző alkotói módszere, hogy először megrajzolja a képi elemeket, majd játékos könnyedséggel, látható élvezettel színezi ki azokat. Az örömöt adó kreativitás, a képzőművészet ma már szerves része életének. A Tárt Kapu Galéria Ritter Gábor-kiállításának enteriőrje (Fotó: Szabó Bernadett, © Népszabadság Zrt.)