Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Belső utak képei – Art Brut Ausztriában és Magyarországon, Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/5)
Plesznivy Edit: Egy hagyományos gyűjtemény art brut képei. Válogatás az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet múzeumából
Kirchnert, Erich Heckelt és Emil Nőidét a primitív művészet formai jegyei mellett a pszichotikus látásmód hatásait is tükröző, antikulturális attitűd jellemezte. A hivatalos művészeti kánonon kívüliekkel vállalt közösséget a dadaisták kölni kiállítása is 1919-ben, mikor műveiket gyermekrajzok, afrikai szobrok és elmebetegek rajzai kíséretében tárták a közönség elé. 12 Művészet és lélektan kapcsolata mégis a szürrealizmusban volt a legszorosabb. A köteléket orvosszakmai kapcsolatok is erősítették. A szürrealista kör tagja volt Gaston Ferdire, a rodezi elmegyógyintézet igazgatója, és Jacques Lacan francia pszichiáter, de közismert volt a mozgalom vezéralakjainak, André Bretonnak és Salvador Dalinak a Freud-tisztelete is. A szürrealisták alkotói módszerükké avatták a pszichoanalízis tudományos vizsgálati metódusát, a szabad asszociációt, és műveikben kiemelt szerep jutott az álomképeknek és a tudatalatti tartalmaknak. Formai elkötelezettségüket igazolták azon kompozícióik, melyek a gyermekrajzok és skizofrén-alkotások sémáját idézték. A modern törekvések és az elmebetegek alkotásai között húzódó hajszálerek képi bizonyítékait később a náci propaganda érvként használta fel az avantgárd művészet megsemmisítésére. A progresszívek elleni támadásban a heidelbergi kollekció és publikáció a modernizmus lejáratásának eszközévé vált, mikor a német ideológusok a művészek szélsőségesen deformált formai jegyeiben a faji degeneráció igazolását vélték felfedezni. Paul Schulze-Naumburg 1928-ban megjelent, Kunst und Rasse című írásában Karl Schmidt-Rottluff, Amedeo Modigliani és Otto Dix kubisztikusan tagolt képmásai mellé eltorzult arcú betegek fényképeit illesztette. Az 1937-es müncheni Elfajzott művészeteimül kiállítás rendezői pedig elmebetegek alkotásai és gyermekrajzok között mutatták be harminckét kortárs művész festményeit. A tárlat bevezetőjében Paul Klee rajzát egy skizofrén beteg Szt. Magdolna a gyermekkel című képével társították, Eugen Hoffmann szobra mellé pedig a heidelbergi elmeklinika páciensének plasztikáját helyezték gúnyos, demagóg összevetés kíséretében. 13 E politikai célú diszkrimináció esztétikai elvű ellenpólusa volt egy évvel korábban a New York-i Museum of Modern Art kiállítása, melyen a kortárs alkotások együtt szerepeltek a Prinzhorn-gyűjtemény beteg-rajzaival, gyermekrajzokkal és népművészeti tárgyakkal, azonos hangsúllyal és értékkel. 14 Az 1940-es években Franciaországban Jean Dubuffet talált utat ismét a hivatásos művészeti körökön kívüli spontán megnyilatkozásokhoz, a mentálisan sérült alkotók formakincséhez. Művészetének termékenyítő inspirációit is az általa art brutnek nevezett források jelentették. 15 „Kultúránk olyan ruhadarab, - írta - amely nem áll jól, vagy inkább nem illik ránk. Olyan, mint egy holt nyelv, amelyben semmi közös nincs az utca nyelvével. Egyre idegenebb valódi életünktől. Egy terméketlen klikkre szűkül, mint a mandarinok kultúrája. Nincsenek többé élő gyökerei. Olyan művészet felé törekszem, amely közvetlen kapcsolatban van életünkkel, és abból keletkezik, amely valódi életünk és igazi érzékenységünk kisugárzása." 16 Dubuffet vezetésével 1948-ban megalakult az Art Brut Társaság, melyben a számos tag mellett André Breton szürrealista művész, Michel Tapié festő, Max Müller svájci pszichiáter és a későbbi francia kultuszminiszter, André Malraux író is helyet kapott. Dubuffet art brut-kollekciója az 1960-as évekre már 5000 művet számlált. A gyűjtemény a művész ajándékaként Lausanne-ba került, ahol az art brut múzeumaként és kutatási központjaként nyílt meg 1976-ban. 17 A 20. század első évtizedében alapított lipótmezei Pszichiátriai Múzeum jeles képzőművészek alkotásainak is otthont adott. Nemes Lampérth József, akinek eredetileg három tusrajza is gazdagította a gyűjteményt, 1922-ben szorult kórházi ápolásra. Gulácsy Lajos élete utolsó kilenc évét, az 1924-1932 közötti időszakot töltötte itt. A képzett művészek munkásságát többek között Zórád Géza plein air kompozíciói, Áronson Gábor expresszív akvarelljei és Pál István kórházi témájú festményei reprezentálják. 18 A tudományos igényű kollekció ugyanakkor megőrizte a képanyag mellé csatolható kórrajzokat is. Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet, Nemes Lampérth József, Gulácsy Lajos, Vaclav Nizsinszkij és mások kórlapjai, valamint számos régi orvostörténeti dokumentum avatja páratlan kultúrtörténeti értékké a gyűjteményt. A múzeum alkotóinak többsége természetesen nem volt tanult művész.„Amíg eleinte Selig a betegek képeinek gyűjtésénél főként a művészi értéket tartotta szem előtt, miáltal önkéntelenül a hypermodern expresszionista irányzatokat képviselte elmebetegek alkotásaival, addig később a szemnek kevésbé tetszetős, de a lélek kóros birodalmába élesen bevilágító rajzok és festmények felé is fordult a rendezés figyelme." 19 Mielőtt a kórházi tartózkodást lerövidítő korszerű kezeléseket bevezették volna, a betegek lelki zavarai elmélyültek, kórlefolyásaik elhúzódtak. Az ápoltak nem ritkán több évtizedes, sőt életfogytiglani kórházi létre voltak kárhoztatva. Sokakból éppen a bezártság kényszere hívta elő az alkotói magatartást, de a gátlásokat feloldva némelyeknél maga a betegség segítette elő a kreativitást. Jelen válogatásunk is az art brut művészekre koncentrál, mikor 50 művet emel ki a Pszichiátriai Múzeum anyagából. Az 1920-as évektől egészen napjainkig tartó hosszú sorból kilenc alkotóra esik most reflektorfény. A be- és elzártság élményéből varázslatos és bizarr, de mély szenvedést sejtető képek születtek. E mikro-műegyütteseket az átélt fájdalmas élmények és kilátástalan helyzetek hitelesítik. A világ art brut-kollekciói ma szuverén művészekként mutatják be alkotóikat, és így tesznek napjaink hátrányos helyzetűekkel munkálkodó kreatív műhelyei is, mikor kiállításaikon - hozzájárulásukkal névvel szerepeltetik őket. A lipóti gyűjtemény esetében azonban a múzeum orvostörténeti háttere, az alkotók dokumentált betegsége és személyiségi jogainak tiszteletben tartása csak a monogrammal történő jelölést teszi lehetővé.
