Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - BUZÁSI ENIKŐ: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16—17. századi Magyar Királyságban
161 A sorozatról újabban a képek adataival: BuzAsi 2007, 124. 162 Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, Itsz.: 557, 560, 561, 563, 566,578. Egy kivételével közölve: A Batthyányak évszázadai 2005, 11-14-16,18, 23. kat. sz. 163 Ld. Esterházy Pál fia, Mihály, 1685 k., Mausoleum-be\\ előképe: III. István; Esterházy József rátóti apát, 1693, Mausoleum-béii előképe:V. István. Az Esterházy-ősök közül: Esterházy Lajos, 1070, Mausoleurn-beli előképe: Szabolcs; Esterházy Mihály, 1090, Mausoleum-be\i előképe: Kund; Esterházy Zsigmond, 1139, Mausoleum-béii előképe: Hunyadi Mátyás; Esterházy Péter, 1210, Mausoleum-be\i előképe: III. István; Esterházy Mátyás, 1225, Mausoleitm-be\i előképe: Gyula; Esterházy György 1396, Mauso/eiwi-beli előképe: Lehel; Esterházy András, Mausoleum-béli előképe: Örs. Valamennyi lelőhelye: Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung. 164 Watzka forrásközlése alapján: ,,[V oratórium] Cisarske obrazy tri;Cisarovnej jeden; [V panskem pokoji] Cisarske obrazy dva maie a treti veliky nynejsiho cisare, s pozlatitymi ramami; [V druhej strany, prepravenej od tarhaza] Cisarovnej obraz velky s pozlatitym ramem, na stenie pribity; Cisare Ferdinanda obraz maly na zemi 1.; [V palote] Nade dvermi obraz kralovsky stary; [Do herceghazu] Obraz cisarsky v uherskych satach; Kralé Matiase obraz maly; Utopeneho cisara obraz; Nynejsiho cisara obraz; Kralé Matiase obraz; Cisarovnej obraz; Cisarovnej obraz dva; Cisarske obrazy dva; Kralé Matiase obrazy dva; [Pred zelenu palotu] Obraz veliky knezovsky; 13 obrazov starodavnych kralov." Ld. WATZKA 1957, 391, 392, 397, 405, 407, 408. 165 MOL U et C Fasc. 78. Nr. 45(a). 166 Valamennyi Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, Itsz.: 53.4, 53.5, 53.6, 53.11, 53.13, 53.15. 167 Felirata: „VRSVLA DE KANISA TOMAE NADASDI | R: H: PALÁT: CONIVNX: A: MDLV"; 227 x 129,4 cm. Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung. KORSER 2006, 26, 26. szám, itt minden megalapozottság nélkül száz évvel korábbra, 1555-re datálva és Jacob Seisenegger körébe utalva.
