Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - BUZÁSI ENIKŐ: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16—17. századi Magyar Királyságban

Oláh Miklós esztergomi érsek nagyszombati síremlékének szuggesztív, erőteljes képmása mindenesetre a festett portré igényével készült, a fiziognómiai jegyek (mint a felvont szemöldök, a ráncolódó homlok, az enyhén asztigmiás szem) olyan életszerűségével, ami felkelti a gyanút, hogy a mintát az érseknek még életében készült egyik ábrázolása adta. S noha a 16. század derekáról, valamint a következő évtizedekből a megrendelőknek ebből a köréből egyetlen festett ábrázolás sem került eddig elő, a gondolat talán mégsem elvetendő. Ugyanis portrékat, s azokból olykor kisebb gyűjteményeket említenek a források az Oláh Miklós utáni generációba tartozó, s részben az ő humanista szellemiségén formálódott több főpap tulajdonában. Radéczy István egri püspök, királyi helytartó hagyatékában 1581-ben például a püspök két portréját, valamint kortársa, Fejérkövy István veszprémi püspök egy arcképét írták össze, de volt portréja Ferdinánd császárról és Miksa császárról, valamint — legalábbis a leltár szerint - Mátyás királyról is.

34 A festmények összetételének azonosságából ítélve ez a kis gyűjtemény kerülhetett át Mossóczy Zakariás, a jogtudós nyitrai püspök tulajdonába, ugyanis hat évvel később bekövetkezett halálakor már nála regisztrálják a képeket, néhány továbbival, amelyek Veráncsics Antal esztergomi érseket, Bornemissza (Abstemius) Pál veszprémi és erdélyi püspököt, valamint magát Mossóczyt ábrázolták, őt éppenséggel három festményen is.

55 Fejérkövy István, királyi helytartó, későbbi esztergomi érsek, a nyitrai püspöki székben Mossóczy utóda, 1596-ban már több mint 14 portrét hagyott hátra, a leltározó azonban csak kettőt nevez meg belőlük, Bornemissza Pálét és Nagyváthy Bálintét.

36 4. Martino Rota: Fejérkövy István veszprémi püspök, 1575 Rézmetszet 5. Martino Rota: Mossóczy Zakariás nyitrai püspök, 1577 Rézmetszet Noha mindezeknek a képeknek többé nincs nyomuk, fogalmat alkothatunk a karakterükről abból a néhány rézmetszetből, amelyet az 1573-tól Bécsben működő Martino Rotától az említettek némelyikéről ismerünk. A sebenicói származású metsző magyarországi pártfogójáról,Verancsics esztergomi érsekről, királyi helytartóról az első portrét még áttelepedése előtt, 1571-ben készítette, Fejérkövy és Mossóczy nyitrai püspököket pedig 1575-ben, illetve 1577-ben örökítette meg.

37 Sajnos nincs semmilyen támpontunk arra, hogy kimondjuk: Rotának ezek a kompozícióban nagyon is festményszerű ábrázolásai a hagyatékokban említett képek metszetbe áttett változatai. Azzal együtt sem állíthatjuk ezt, legfeljebb csak erősen sejthetjük, hogy közülük kettő,Verancsics és különösen Mossóczy képmása olyan fokon épít a festett portrékon szokásos környezeti elemekre, ami Rota más ismert metszetén nem tapasztalható. Ami pedig Fejérkövy püspök portrémetszetét illeti: korántsem úgy jelenik meg rajta, mint egyházi főméltóság. Öltözete nagyon is világi, mi több, megjelenése a korban szokatlanul otthonos, a homokóra és a könyv pedig attribútumként nem jeleníti meg papi hivatását. így erősen kételkedhetünk abban, hogy Rota minden előzmény nélkül épp így örökítette volna meg a püspököt - hacsak nem egy már létező festett ábrázolása alapján egy olyan portrén, amely már sokszorosított technikájánál fogva is inkább a szélesebb nyilvánosságnak készült. Már ha e metszetek elsődleges közönsége valóban a nyomtatással elérhető nagyobb nyilvánosság volt, kiadványbeli megjelené-