Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - MAROSI ERNŐ: AZ Alpokon innen és túl. A reneszánsz látszólagos válaszútjai Magyarországon 1500 körül és után
12. Szent György-főoltár, 1516 (Szepesszombat, Szent György-templom) az utolsó gótikus naturalizmus építészeti ornamentikájához való ragaszkodásról is szó van. 69 Horvát János szepesi prépost lőcsei főtéri házának nem sokkal későbbi, 1542—43-as kifestésé, amely a következő tulajdonos, a reformáció lőcsei bevezetésében fontos szerepet játszó Polirer László megbízására készülhetett, a nürnbergi Dürer-hagyomány és Barthel Beham szellemében készült. 70 Az átmenet folyamata jól dokumentálható Pál mester műhelyének környezetében a Szent Jakab-templom főoltára felállításának 1507—1508 között folyó munkáival párhuzamosan. A szepesszombati főoltár és 1516-os dátumú jelenettel kitöltött szekrénye jelzi a stiláris fordulat kezdetét. Mind a figurakompozíció, mind az ornamentika szempontjából kínálkoznak a párhuzamok olyan alsó-ausztriai reneszánsz emlékekkel, mint a sierndorfiak és maueriak, amelyeknek stílusát Nyugat-Magyarországon legközvetlenebbül a pozsonyszentgyörgyi Szent György-főoltár képviseli. 71 Az 1520-ban befejezett Jánosok oltára Aranyszájú Szent János-tábláján található, tervrajzként értelmezhető oltárábrázolás arra utal, hogy a reneszánsz formai apparátus ugyanabban a körben gyökerezik, ahonnan ezeknek a tábláknak a festői stílusa is származik. 72 Úgy tűnik, sokkal inkább lehet számolni a késő gótikus oltár tektonizálásában és ornamentikájának megújításában a mesterségbeli kapcsolatokkal és a műhelygyakorlatban terjedő előképekkel, mint a vándorművészek lokális hatásaival. Dürer vagy Cranach környezetében lehet ilyen jelenségekkel találkozni. 73 Ugyanennek a környezetnek — a delfinhez hasonlóan ikonológiailag telített — vezérmotívuma a mindenütt, mindenféle verzióban feltűnő géniuszok, puttók serege. 74 Egy másik, építészeti vonatkozású motívum-értelmezés felveti a budai reneszánsz előkép-szerepének problémáit is. Mivel rekonstrukciós problematikáról van szó, a következtetések metodológiai-filológiai nehézségekkel is járnak. Feuerné Tóth Rózsa posztumusz, Farbaky Péter által gondozott tanulmányában figyelembe vette és idézte Götz Fehr eredményeit a prágai Hradcany Ulászló-terme homlokzati reneszánsz ablakainak budai forrásairól, s alkalmazta is a „prágai típusú" kettős ablak terminust. 73 Jegyzethivatkozás erre nem található, de feltételezhető, hogy az ún. „perspektivikus" főbejárat rekonstrukciójában (s a vörösmárvány kazettás, puttófejes relief helyzetének rekonstrukciójában) 76 fontos előkép-szerepet kapott a prágai Szent György-templom déli portálja, 77 amelynek Fehr nagy fontosságot tulajdonított a Benedikt Ried által Prágában meghonosított reneszánsz formanyelv szászországi utóéletében (Annaberg, Jakob Heilmann sekrestyeportálja). 78 A tagozatok motivikus összefüggése nyilvánvaló; a budai-prágai analógia kettős igénybevétele (egyszerre rekonstrukció forrásaként és arra alapozott stíluspárhuzamként való lehetséges értelmezése) azonban megtiltja a további következtetéseket. Götz Fehr Ried-monográfiájának magyar visszhangja mindenekelőtt a Mátyás-kori udvar Jagelló-kori prágai visszhangjának szempontjából volt. Igazi jelentősége abban állt, hogy elsők között mutatta ki az építészet ún. „dunai stílusának" 79 összefüggésrendszerét, a bajorországi — bécsi —, a csehországi és a szász késő gótikus építészet szoros kapcsolatait. Ennek a — nem utolsó sorban nemesfémtermelésüknek köszönhetően — a kor Európájának gazdasági életében meghatározó szerepre jutott régiónak körében 80 emelkedtek ki az ugyanebben az időben korai kapitalista vállalkozók érdekkörébe került magyarországi bányavárosok is. Ugyanez a földrajzi és szociális környezet a (korábban mindenekelőtt Anton Pilgram nevének felidézésével jellemzett) bécsi — alsó-ausztriai késő gótikus építészet befogadásának legfontosabb színtere. 81 Az 1970-es évek leletanyagából származó, csonkolt faágakként stilizált bordákkal tagolt budai építészeti töredékek hívták fel a figyelmet arra, hogy a Jagelló-kori budai udvari építészet nemcsak hatott II. Ulászló prágai építkezéseire, hanem az ellenkező irányú (és a késő gótikus Astwerk budai alkalmazásához vezető) kapcsolat is feltételezhető. A budai késő gótikus emlékanyag újabb vizsgálata azonban ezt a tetszetős hipotézist is megingatta — mindenekelőtt a késő gótikus naturalisztikus stílus már Mátyás-kori jelenlétére utaló következtetésekkel. 82 A budai Jagelló-udvar művészeti orientációja szempontjából nem lebecsülendő az I. Miksa idején a Habsburgokkal kialakított dinasztikus kapcsolat, s ennek révén a részesedés a bécsi udvari művészeti kör produkciójából. A Miksa által foglalkoztatott mesterek közül kiemelkedik Bernhard Strigelnek nyilvánvalóan II. Ulászló személyes megrendelésére festett, a
