Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

29. Hunyadi János síremléke a gyulafehérvári székesegyházban, az egyik oldallap, csatajelenettel, 1 533 (gipszmásolat, valószínűleg elpusztult; Magyarország Műemlékei, I. Budapest 1905) tak a legerősebben a reneszánsz művészet hazai történetének alakulására. Itt elsősorban Ritoókné Szalay Ágnes tanulmányaira kell utalnom, akinek nem egy felfedezése nyitott számunkra új utakat, kalauzolt új — további felfedezésre csábító — vidékekre. Megtalálta Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének (elpusztult) feliratát, amely jó hetven évvel későbbre datálta magát a síremléket,

197 felderítette a Mátyás- és Jagellókori, hazai és itt megfordult olasz humanisták fel iratgyűjteményeit és azok hatását, integrálódását a kor irodalmi és politikai életébe,

198 kimutatta és értelmezte a morva reneszánsz kezdeteinek magyarországi gyökereit,

199 feldolgozta a veszprémi humanista kör szereplőinek tevékenységét

200 (hogy csak párat soroljak fel a Mohács előtti időszakból).A késő reneszánsz korszakából pedig a Radéczi-kör - szinte teljesen elfeledett - irodalmi (és művészeti) kultúrájának emlékeit köszönhetjük az ő kutatómunkájának.

201 Kulcsár Péter oknyomozó Corvinus-tanulmányára,

202 Karsay Orsolya szellemes Naldo Naldi-interpretációira,

203 Pajorin Klára Antonio Bonfinire

204 és a Corvinára vonatkozó vizsgálódásaira,

2(b vagy Rozsondai Marianne reneszánsz kötéstörténeti eredményeire kell még felhívni itt a figyelmet,

206 amelyek közvetlenül kapcsolódnak a művészettörténet-íráshoz; a késő reneszánsz korában pedig — amint ezt több műve tanúsítja — elsősorban Ács Pál találta meg a két terület határának átjárási pontjait.

207 Ezek előrebocsátása után kezdjük rövid szemlénket a kiállításokkal, amelyek az utóbbi évtizedekben ismét fontosakká váltak; kivált amiatt, hogy tudományos katalógus kíséri őket. (A sort a Művészettörténeti Kutatócsoport kezdte az Árpád-kori kőfaragványok székesfehérvári bemutatásával, még 1978-ban.)

208 A Magyar Nemzeti Galéria az 1982/1983-as Mátyás-kiállítás bemutatása után legközelebb 1994-ben rendezett reneszánsz anyagot felvonultató időszaki kiállítást (Pannónia regia), amely a Dunántúl középkori művészeti emlékeire koncentrált.

209 Ez azért volt jelentős, mert egyrészt a Jagelló-kori reneszánsz emlékek zöme éppen erre a területre esett, másrészt nagyon sok új művet sikerült bemutatni: vagy frissiben előkerült leleteket, vagy olyanokat, amelyek a korábbi reneszánsz képből kimaradtak. Sok „kanonikus" reneszánsz alkotás került új kontextusba 2000-ben is, a Történelem - kép-kiállításon és katalógusában.

210 Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára is jelentős mértékben hozzájárult a változásokhoz. 1990-ben a könyvtár minden eddiginél nagyobb számú corvinát — máig a legtöbbet - összegyűjtő kiállítást rendezett (a katalógus rövid bevezetőjét még a Csapodi-házaspár jegyezte),

211 majd 2002ben egy újabbat, amelynek katalógus-tanulmányai robbanásszerűen változtatták meg a Corvináról a hatvanas években rögzült képet.

212 Ez a tendencia folytatódott tovább a modenai corvina-kiállítással és annak katalógusával.

213 A Budapesti Történeti Múzeum 2005-ben rendezett Habsburg Mária királyné-kiállításával csatlakozott a magyarországi reneszánszot átértékelő tudományos megmozdulásokhoz.

214 E kutatásoknak logikus folytatása lett a 2008-ban kialakított együttműködés a három várbeli intézmény között. Az Országos Széchényi Könyvtár az eddig elhanyagoltabb magyarországi korai humanizmust, a Mátyás és a Corvina árnyékában teljesen eltűnő Vitéz Jánost, Janus Pannoniust és kortársaikat, az ő könyvkultúrájukat dolgozta fel,

2

'

3 a Budapesti Történeti Múzeum egy erőteljesebben történeti profilú bemutatót prezentált, Mátyás királlyal mint címszereplővel,

216 a Nemzeti Galéria pedig a Mátyás halála utáni két évszázad reneszánsz művészeti jelenségeinek áttekintéséhez igyekezett újabb szempontokat adni, lehetőleg ismeretlen darabok közzétételével.

217 Az Iparművészeti Múzeum ragyogó majolika-kiállítása szerencsésen egészítette ki a maga egyszerre egyetemes és magyar szempontjaival e vállalkozásokat.

218