Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

2$2. Sárközi hímzés, BudapMt, Néprajzi Múzeum 21. Rozettasor motívuma Benedetto da Majanótól a sárközi hímzésig (Balogh Í966) hogy Erdélyt integrálta a magyar művészet történetébe. Nem vigaszágon, hanem a Dunántúl és a Felvidék mellett harmadik, önálló régióként. „Magyarország nem ismeri Erdélyt", szokta idézni Kazinczyt, és talán senki nem tett annyit e hátrány leküzdéséért, mint ő. A művek voltak ismeretlenek: Divald Kornél Magyar művészettörténete 1927-ben,

113 vagy Péter András magas színvonalú összefoglalása (1930-ban) alig hozott Erdélyből példát,

114 miközben egyebünnen számosat. Erdély reneszánsz művészetével Balogh Jolán előtt művészettörténész szisztematikusan nem foglalkozott (a barokkal is csak ekkortájt kezdett Bíró József);

1

'

3 tanulságos, hogy Kolozsvár reneszánsz korszakát — részben Pákei Lajosnak (1853— 1921) a városi házak és a városfalak kőfaragványairól készült rajzaival — ő emelte be a késő reneszánsz művészet történetébe.

116 B. Nagy Margit vette fel újra ezt a szálat, jóval később, akivel a par excellence erdélyi művészettörténet-írás voltaképp kezdődött — a reneszánsz-kutatás külön szerencséje, hogy épp ezt a korszakot választotta szakterületének.

117 Egyelőre azonban 1934-ben vagyunk. Balogh Jolán ekkor már Mátyás-monográfiáján dolgozott, amelyet a negyvenes évek elejére el is készített (kiadását meghiúsította a háború);

118 mellette összegyűjtötte és rendszerezte az uralkodó ábrázolásait is (1943),

119 és kiadta az Erdélyi renaissance első kötetét, amelyben 1543-ig tekintette át az összes művészeti jelenséget (1943).

120 Alighanem ez az - úgyszólván tökéletes - kötet volt a főműve. A háború (Budapest ostroma) és a rákövetkező évek számára is súlyos személyes megpróbáltatásokat jelentettek. A folytatás, az ország szovjet megszállása, az új politikai rendszer legfeljebb életének külső kereteit korlátozta, tudományos ideáit nem: haláláig ragaszkodott a húszas években kialakult elképzeléseihez. Ez egyfelől pozitív vonása volt, mert egyetlen pillanatra sem befolyásolta a (vulgár)marxizmus, másfelől azonban negatív, mert hihetetlenül merevvé tette gondolkodását az újdonságokkal szemben. Ez csak részben volt a körülményeknek köszönhető, részben szemé22. Az akanthuszvirág útja a budai királyi palotától Sípos Dávid kidéi kőfaragó babuci szószékéig (Balogh 1966) Az ún. „akanthusz-virág": i. Terrakotta töredék a budai várpalotából, 1470 —1490 körül (Budapest, Vármúzeum); 2. A pécs tabernákulum, XVI. század eleje (Pécs, székesegyház); 3. A kolozsvári Filstich-címeres ajtó, 1597; 4. A gyalakuti ref. templom mennyezete. Mezőbándi Egerházi János műve, 1625; 5. Marosvásárhelyi Kováts Péter címereslevele, 1630 (Kolozsvár, az RNK Akadémiája Történeti Levéltára); 6. A kolozsvári Farkas utcai szószék talapzata. Kőfaragó Benedek műve, 1646; 7. Lorántffy Zsuzsanna térítője, XVII. század közepe (Budapest, MNM — Tört. Múzeum) ; 8. A fogarasi ref. templom szószéke, XVII. század vege; 9. A magyarvalkói ref. templom szószéke, 1722; 10. Az egykori babuci szószék, Sipos Dávid műve, XVIII. század közepe (Kide, r. k. templom) ijç. Frízuiredék rozett.ívj] ;i visegrádi Fellegvárból. Visegrád, Mátyás király Múzeum. Lt. sz.: 52.8.1 Fríztöredék rozettadíss/el .i visegrádi Fellegvárból, Visegrád, Mátyás király Múzeum. Lt. sz.: 52.9