Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

művészetét mutatta be. Sajnos kevés benne az adat (új, korábban ismeretlen nincs is benne); hogy mi volt a célja, álljon itt egy idézet az előszóból. „Az erdélyi renaissance nem maradiság, mert az erdélyi lélek tulajdonságainak kifejezője, melynek értelmében az átvett reneszánsz formákat átalakította és a saját képére formálta, úgyhogy tényleg az erdélyi talajból kinőtt művészetről beszélhetünk. Az erdélyivé alakulás a népies elemek felszívódása által jött létre, aminek megvan az európai történelemben a szellemtörténeti háttere."

106 Mintha Karinthyt olvasnánk: a jeles dolgozatot a Tanár úr kéremből. „Vizsgálataink során többször is lesz alkalmunk rámutatni arra, hogy a reneszánsz művészetben mennyire megfelelő formát talált a magyar szellem."

107 Ez Balogh Jolán írásaiban is központi probléma: korszerű a maga idejében. ,,[A] kalotaszegi, székely festett templomi mennyezeteket, faragott lépcsőkorlátokat, cifrított padokat" addig csak az „etnológusok és népművészetkutatók" méltatták figyelemre. Innét tekintve nemcsak Victor Roth, hanem még Divald Kornél is elmarasztalható volt, hisz ennél ő is többre tartotta „az importált mátyási reneszánsz"-ot.

108 Csabai számára viszont az erdélyi népművészet érdekesebb, fontosabb volt. Balogh Jolán erős túlzásnak tartotta ezt a nézetet, és — bár dicsérte, hogy a szerző mennyire „rokonszenves, megértő hangon szól"-t az erdélyi művészetről — ezt keményen ki is fejtette az 1943-ban megjelent, az erdélyi reneszánszról szóló monumentális munkájában.

109 Balogh Jolán, a magyar reneszánsz kutatásának legnagyobb tudósa Balogh Jolán (1900-1988) Hekler iskolájában nevelkedett, és már életkoránál fogva sem kompromittálódhatott volna 1918/1919-ben.

110 Az új idők új embere volt, komoly tehetséggel, mély elhivatottsággal, amit professzora felismert és méltányolt. Maga a miniszter, Klebelsberg Kunó instruálta személyesen reneszánsz kutatásait. Ezek már a húszas években nagyszerű eredményeket hoztak: elsősorban itáliai levéltárakban folytatott kutatások termékeként.

1

'

1 Fiatalon — 1933/ 1934-ben — megírta a reneszánsz építészet és kőfaragás szintézisét, amelyet alcíme szerint csupán stílustörténeti vázlatnak szánt, de amely egész életére szóló programnak bizonyult.

112 Balogh Jolán nem tekintette a magyar reneszánszot üvegházi növénynek, amely Mátyás halála után elpusztult volna, hanem éppen ellenkezőleg, olyan művészeti stílusnak, amely rögtön meggyökeresedett a magyar talajban, és a kezdeményezője és pártfogója — Mátyás — halála után soha nem látott fejlődésnek indult, a 17. században élte egyik fénykorát, és végül a népművészetet is áthatva, a királyi udvartól eljutott a székely falvakig. A fejlődés íve Mátyás budai palotájától a népművészetig tart, elindítója a nemzeti király, záloga pedig maga a magyarság. Már ez a koherens fejlődéskép is új volt, feltöltve sok — korábban nem ismert — adattal, de talán a legfontosabb, 19. A Bakócz-kápolna egykor a Szent Adalbert-székesegyházba nyíló homlokzata, 1507-1508. (Páckh János rajza, 1823; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) 20. A Bakócz-kápolna kazettás archivoltja, rozettákkal 1507 (Páckh János rajza, 1823; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)