Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A Jagelló-kor

VII-10 VII-10 Feliratos tábla töredékei Szent István király, Szent Imre herceg és Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost nevével 15. század vége Márga; vörös festéknyomokkal; az összeillesztett töredékek együttes mérete: 32 x 58,5 x 3,5 cm Székesfehérvár, Egyházmegyei Múzeum Feliratos tábla bal oldalának négy — részben egymáshoz illeszkedő - töredéke. Sima homloklapján háromsoros, hu­manista kapitálissal vésett szöveg fut: „REVEREN PATR... I ... DIVI STEPHANE.. | DVX EMERICVS..."Az első (töredékes) betű előtt, a sor közepén kezdődő csonka, értel­mezhetetlen jel, a törésvonal szélén; az N fölött ómega alakú rövidítésjel, a második szó utolsó betűje hiányos. A harmadik sor elején betűcsonk: I vagy H fél szára, a Stephani szóban a TE ligatúra. A harmadik sor DVX szavát törés vágja ketté, középső betűje erősen roncsolt. A betűk árka élben zárul össze; a szöveg első szavában erősebben, más szavak egy-egy betűjé­ben gyengébben látszódó vörös festéknyomok. A kőlap felső élén, a homloklap felé eső szélen simán, hátrébb szemcsézet­ten faragott; alsó élén ferdén futó vésővonalak sorakoznak. Az összes fragmentum hátlapja hasadt felületű. A tábla élein és hátán is itt-ott csekély vakolatmaradvány látszik. A váratlanul (2007 októberében) előkerült tábla azonos azzal (pontosabban annak felével), amelynek töredékes fel­iratát Pray György közölte 1774-ben. Pray művéből tudtuk, hogy 1734-ben Székesfehérvárott feliratos kő került elő, amelynek darabjain a történetírónak ezt a szöveget sikerült kibetűznie: REVEREN ... PATR OMINICI PREPOSITI HIC DIVI STEPHANI C...A...SCISSIMA PROLES DVX EMERICVS VR ESSE SATVS. Úgy tűnik fel, hogy a kő hamarosan elkallódhatott; első köz­lőjén kívül ugyanis más nem írt róla autopszia alapján. Bár Székesfehérvárott a 19. és a 20. században nagyszámú közép­kori kőfaragvány került elő, ez a régi darab 2007-ig nem buk­kant fel újra. Valamennyi - ritka — említése Pray közlemé­nyére volt visszavezethető. A hiányos felirat három nevet tartalmaz: Domonkos pré­postét, Szent Istvánét és Imre hercegét. Henszlmann Imre vetette fel (1864), hogy Kálmáncsehi Domonkos lehetett a kő állítója.A felirat Domonkos prépostját a kutatás ma egyhan­gúlag vele tartja azonosnak. Eszerint Kálmáncsehi, Mátyás diplomatája, reneszánsz díszkódexek megrendelője - prépost 1474-től 1495-ig - feliratos táblát helyezett el egy épít­ményre, amit Szent Imrével kapcsoltak össze. Hogy ez mi volt, hol volt, nem tudjuk. Szent Imre születési helyét a korai újkor elején (1527) — a humanista történetíró, Caspar Ursi­nusVelius szavával - „aedicula" jelölte (KATONA 1779, 129— 130). A feliratos táblát azonban ehhez az (elpusztult) épít­ményhez kapcsolni csupán feltételezés. A kőbe vésett feliratnak kínálkozik párhuzama a korszak­ból, Pietro Lsvalies bíboros, pápai legátus feliratos táblája, amely Gizella és Adelhaid királynék (Szent István, illetve Szent László felesége) veszprémi székesegyházbeli nyugvó­helyéről emlékezett meg. A tábla 1503 és 1511 között ké­szült, de — amint Bonfini művéből már Pray is idézte - volt korábbi előzménye (MIKÓ 2006/2, 218). A székesfehérvári tábla feliratát végig humanista kapitálissal vésték; betűinek duktusa azonban néhol (pl. a divi v-je) kissé bizonytalan. A második és harmadik sor valószínűleg disztichon volt; Pray György is így egészítette ki (1777). MÁ PRAY ill4, 78; PRAY 1717, 121;HENSZLMANN 1864, 192; BALOGH 1943, 188; FlTZ 1951, 14-15; SIKLÓSI 2001, 24-26; Szent Imre 2001, 18. sz. VII-11 Felirat-töredék a pécsi püspökvárból 16. század eleje Szürkésfehér mészkő; 26,5 x 13 x 3,5 cm Pécs, Pécsi Püspökség, Egyházmegyei Gyűjtemények, nyilvántartási sz.: CT 1913/1. A töredék felső szélén lemez, kyma tagolású keret fut (jobb oldalát levésték), ez alatt olvasható a felirat: „...JIVSQ3 • REG[...", feloldva a rövidítést: „...iusque reg...". A betűk aránya, metszése nem vall gondos munkára. A kőlap — felső széle kivételével — mindenütt törött. Röviddel a Péter—Pál-sírkamra víztelenítési munkálatai­nak megkezdése után, 1913. június 17-én, a székesegyház déli oldalától kb. 8 méterre, a Péter—Pál-sírkamrától kissé dél­VII-11

Next

/
Thumbnails
Contents