Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Jogforrások
valamint Gregoriánczi címerleírását tartalmazza. A 26. fol-tól a lapok kézírásos számozása újrakezdődik. A második részt, a tulajdonképpeni dekrétumgyűjteményt Gregoriánczi két rövid írása vezeti be. Az első a Knauz-krónikának (Zágrábikrónika), a második Oláh Miklós Hungáriájának Gregoriánczi által kissé átírt változata. A kódexben Gregoriánczinak egy harmadik munkája is megtalálható: az Istvánffy Miklós által Mnemosynonnak nevezett mű az ország egyházi és világi elöljáróit sorolja fel az 1556. évi állapotok szerint — ez utóbbi tény a kézirat elkészítésének datálásában alapvető fontosságú. Gregoriánczi Pál magas egyházi méltóságai mellett a hazai közjog neves ismerője is volt, részt vett az 1553-ban elkészült Quadripartitum (Négyeskönyv, Werbőczy Tripartitumámk átdolgozása) szerkesztésében. Ez irányú tevékenysége, érdeklődése vezethette arra, hogy a 16. század közepén a rendelkezésére álló jogforrásokból összegyűjtse az ország törvényeit. A kódex a Gregoriánczi halálát követő két évszázadban elkerült az országból. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy Kovachich Márton György - fia, József Miklós neve alatt — 1820-ban kiadott Notitiae praeliminares... című művében (Christoph Murr leírása alapján) közli, hogy a kézirat a nürnbergi Ebner-könyvtárban található.Valójában a kódex már 1817 előtt Apponyi Antal birtokába jutott, majd 1925ben Apponyi Sándor hagyatékával került az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol ma is található. MG KOVACHICH 1820,338; VÉGH 1925,14; BARTONIEK 1915,128-13UJÁNOSI 1988, 54-64; WINDISCH 1998, 181-182, 195; KATONA 2003, 27-29. 11-19 11-19 Nádasdy Tamás nádor Décréta Regum Hungáriáé kötete (az ún. nagyobbik Nádasdy-kódex) 1558 Papír, tinta; pp. 56, foil. 565; 320 x 245 mm Aranyozott, barna bőrkötését a 19. században megújították; az új bőrrel bevont fatáblákra kasírozták az eredeti előtáblát és háttáblát borító, körülvágott bőrlapokat. A gerincen négy borda; a hosszanti oldalon két csat nyomai. Budapest, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: G. 39. A magyar törvények kéziratos gyűjteménye Nádasdy Tamásnak (1498—1562) - 1554. március 13-tól Magyarország nádorának — a birtokában volt, használati példányként. A teljesen dísztelen papírkódex szép, aranyozott bőrkötést kapott: német reneszánsz stílusú, medalionos görgetőkkel dekorált sávok veszik körül a középső mezőt, amelyben - az előtáblán — Dávid király (?), illetve — a háttáblán — a négyosztású magyar címer látható. Az előtáblán, a középső rész felett kétsoros, antikvabetűs felirat: „THOMAS: NÁDASDY | PALATINVS: HVNGARIAE", alatta az évszám: „MDL VIII". A nádor másik kéziratos törvénygyűjteménye (az ún. kisebbik Nádasdy-kódex [Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, G. 40.]) sajnos nem őrizte meg eredeti kötését. A kéziratról már Bartoniek Emma megállapította, hogy nem más, mint a Gregoriánczi-kódex másolata. Rámutatott továbbá arra, hogy a két gyűjtemény jelentős részét azonos scriptor írta. A kódexek tartalmának kiadója, Jánosi Monika, Bartoniek és elődei megállapításait tovább pontosította: Nádasdy és Gregoriánczi levelezését átvizsgálva kétséget kizáróan bizonyította, hogy e kéziratot Gregoriánczi szerkesztette írnokaival a nádor számára. A datálást az előtáblán olvasható 1558-as évszám mellett megkönnyíti az is, hogy Gregoriánczi — Istvánffy Miklós által Mnemosynonnak elnevezett — egyházi és világi schematizmusa az 1558. évi állapotokat rögzíti. A két kódex dekrétum-tartalma az 1557-es pozsonyi országgyűlési cikkelyekig teljesen megegyezik, ám a törvények kronológiai sorrendje — mint erre már Jánosi felhívta a figyelmet — e kéziratban jóval pontosabb, mint mintájában. A kódex - valószínűleg a 17. században — a lorettomi szervita kolostor könyvtárába került. A rend feloszlatását követően az Egyetemi Könyvtár tulajdona lett. MG BARTONIEK 1915,129-130;JÁNOSI 1918, 235-250;JÁNOSI 1988, 54-64. 11-20 Werbőczy István Hármaskönyvének első magyar nyelvű kiadása Magyar decretvm, kytWeres Balas a deákból, tudni illyk a Werbewczy Istwan Decretomabol, melyet Tripartitomnak neweznek, magyarra forditot.Vadnak továbbá ez Decretomnak előtte egy nehany iroth articulusok, kyket azon Veres Balas a regi királyok Decretomibol töruynhez való ieles dolgokat ky szedegeteth
