Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET
A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET ii-i Oláh Miklós képmása Donát Hübschmann (1540-1583) fametszete (1560) után, 1740 körül Papír, rézmetszet; 12,5 x 9,5 cm (lemezméret), 34 x 20,1 cm (lapméret) Felirata a kereten:, .EFFIGIES R: D. NICOLAI OLAHI ARCHIEPI: ET COMITIS PERPETVI STRIGONIEN: PRIMATIS LEGATINATI AC SVMMISECRETARII ET CANCELLARII REGII IN HVNGARIA EC ANNO AETATIS SVAE LXVII", a portré fölötti diadalíven: „TV ES SPES REFVGIVM ET PROTECTOR MEVS DNE DEVS", a könyöklőn: „INSIGNIA EIVSDEM DOMINI STRIGONIENSIS EC 1560", jelezve balra lent: „D H" (egymásba írva) Megjelent: CAROLUS PÉTERFFY: Sacra Concilia... In Regno Hungáriáé Celebrata... Pars secunda. Posonii 1742, 38—39. o. között. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 7206. Az egyik legkorábbi magyarországi humanista metszetportrét Oláh Miklós esztergomi érsek készíttette magáról Hans Sebald Lautensackkal (1520 körül — 1565 körül) 1558-ban, melyhez saját maga, valamint pártfogolt humanistái: Bona György, Liszthy Sebestyén és Istvánffy Miklós írt latin nyelvű ünneplő epigrammát, melyek három kiadásban is a rézmetszettel együtt jelentek meg 1560-ig. Az elkopott rézlemezről Donát Hübschmann készített fametszetes másolatot 1560ban, melyen a feliratban aktualizálta az érsek életkorát, kicsit változtatott a háttéren, és elhelyezte saját monogramját. Ez a változat is háromszor jelent meg: 1560-ban, 1561-ben és 1562-ben. Mikor Péterffy Károly az 1740-es években készítette a magyarországi zsinatokat feldolgozó történeti munkáját, egy ismeretlen rézmetszővel másoltatta le Hübschmann fametszetét, és az epigrammákkal együtt adta ki művében. A képen mellkép kivágatban, fején pileolussal látszik az érsek, a mellvéden lévő kezei között imakönyvet és kesztyűjét tartva, jobb kezének kisujjáról pedig olvasó függ. A balra látszódó háttérben sematikus hegyi táj mögül kel föl a Nap. A mellvéd alatt két koronás oroszlán tartja a püspöksüveggel koronázott érseki címert. A képhez írt humanista epigrammák antik toposzokkal dicsérik a művész tudását, a képmás hűségét, az ábrázolt személyiségét és benső értékeit, rávilágítva arra a kontextusra, amiben a portré nem pusztán képmásként szerepelt, hanem az ábrázolt eszmei értékeit közvetítette. GM RÓZSA I960; GALAVICS Í987, 233; GALAVICS 1990, 402; Maria van Hongarije 1993, 83. kat. sz.; GALAVICS 2001, 66; Császár és király 2001, 14.1, kat. sz.; Kaiser Ferdinand I. 2003, IV. 11 kat. sz.; Habsburg Mária 2005, VIII12. kat. sz., 9. kép. il-I II-2 Istvánfíy Miklós képmása Martino Rota (1520 körül - 1583), 1575 Papír, rézmetszet; 19,2 x 15,6 cm (lemezméret), 22,7 x 17,2 cm (lapméret) Felirata balra fent: „NICOLAVS ISTHVANFFIISCAES M / SECRETARIVS / AETATIS SVAE XXXVI / ANNO DOMINI M DLXXV"; jelezve alatta: „Martinus Ruste fecit" Ernst Lajos gyűjteményéből. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 90/1939 Gr. Istvánffy Miklós (1538—1615) kancelláriai titkár és tudós humanista történetíró a képmásán gazdagon díszített brokátruhában látszik. A középen gombos köntös két oldalából fölépülő medalionmotívum nagyon hasonló ahhoz az öltözethez, melyet Rota ugyanebben az évben készített metszess
