Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

1-23 Az imakönyv — aprócska papírkódex — használati céllal készülhetett; Nyéki Vörös Mátyás másik imádságos könyve (Bécs, Osterreichische Nationalbibliothek, Ser. Nov. 2602) igen gazdagon illuminait. Ebben a kötetkében a szöveg csak néhány helyen vált aranybetűsre: két díszesebb iniciáléja van, a fok 67v-n (K[egielmesJ) és a 78 r-n (HfatalmasJ). Illusztráció gyanánt két rézmetszet került a könyvbe. A fok 64r-n Ian Sadeler Feltámadt Krisztusa, a 78r-n pedig szép Arma Christi-ábrázolás („Omnis armatúra fortium" felirattal). A bécsi imakönyvben is van egy Raphael Sadeler-metszet (,,Fulget ervcis mysterium" felirattal; 89 x 58 mm), de csak két lap közé betéve, mint az imakönyvekbe ma is szokás. Alighanem ezek a legkorábbi ma is meglévő, imakönyvbe illesztett szentképek a magyar magánájtatosság történetében. (Vö. SZILÁRDFY Í984, 7-14; SZILÁRDFY Í995, 7-20.) Nyéki Vörös Mátyás, a győri káptalan tagja (kanonok, pápóci prépost), a magyar vallásos barokk költészet egyik fontos, korai képviselője (műveinek kritikai kiadása: RM KT XVII/2,91-224,400-506). Mecénási szerepe kevéssé ismert, pedig maradtak fenn ennek is emlékei: ő építtette a Sopron megyei Páli templomát és kelyhet is adományozott oda (CSATKAI 1956, 575, 577), a Győrhöz közeli Kónyba szintúgy (CSATKAI Í956, 544, 567. kép). Könyvei is maradtak fenn; például egy velencei Biblia-ősnyomtatvány (1481), Jagelló-kori magyar reneszánsz bőrkötésben (KOROKNAY 1973, 90, 247. sz.). MÁ RMKT XVII/2, 435-448. 1-23