Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Tanulmányok - Ács PÁL: A késő reneszánsz meglazult pillérei: sztoicizmus és manierizmus az irodalomban

Lackner Kristóf két emblémájának rézdúca (Ordo és Pietas; a Galea Martisból, 1625). (Sopron, Soproni Evangélikus Gyűjtemények) főként pedig szinte az érthetetlenségig bonyolított prózanyelve természetszerűen manierista írónak mutatta Rimayt. Kevésbé figyelt oda a kutatás arra, hogy költészete — erős egyénítettsége ellenére — a magyar protestáns kultúra része. Istenes énekeit saját kortársai és az utókor is kegyességi irodalomként olvasta. Kéziratos imádságoskönyvének szakszerű elemzésére mindmáig nem került sor.

95 Az a kevés számú író, aki a Rimay által meghonosított irodalmi irányzat hívének nevezhető, kimutathatóan kapcsolatban állt magával Rimayval, aki ifjúkora óta több ízben is kísérletet tett irodalmi körök, költői akadémiák létrehozására. Barátait Lipsius eszméinek követésére és Balassi Bálint irodalmi kultuszának ápolására biztatta. Vannak, akik Rimay minden ismerősét és Lipsius összes követőjét manierista írónak tartják, figyelmen kívül hagyva, hogy többüktől egyáltalán nem maradtak fenn irodalmi alkotások, és azt is, hogy a neosztoicizmus nem minden esetben szólalt meg manierista formanyelven.

96 Ezért csakis azokat az írókat indokolt manieristáknak nevezni, ha már használjuk a fogalmat, akik nemcsak eszméiben, de írói módszereiben is követték Rimay Jánost. Rimay már az 1580-as években kialakított egy művelt aszszonyokból álló, Árkádia jellegű versíró kört Ecsed és Kisvárda közt. Telegdi Kata, az első magyar költőnő Rimay modorában írta bukolikus hangulatú verses levelét.

97 Rimay később megszervezett egy neosztoikus értelmiségi kört, melyet „Pallas ivadékai"-nak nevezett. Közülük azonban nagyon kevesen váltak manierista írókká, talán egyedül a klasszikus és olasz műveltségű katonaköltő, Káthay Mihály az, aki — mint a Balassi-epicédium társszerzője - tevékeny részt vállalt Rimay magyar irodalmi programjában.

98 Rimay kapcsolatban állt a korszak különböző katolikus értelmiségi köreivel, magával Pázmány Péterrel is. Mégsem indokolt Pázmány manierizmusáról szólni, noha ez gyakran megtörténik. A kardinális egyébként kifejezetten elítélte, „fül-gyönyörködtető csúfságok"-nak nevezte az irodalom öncélú esztétizmusát.

99 A katolikus elit más tagjai valóban közel álltak Rimay eszményeihez, de sem a késő humanista irodalmat felkaroló nyomdász, Balassi és Rimay verseinek bécsi kiadója, Ferenczffy Lőrinc,

100 sem a nagy műveltségű mecénás, Naprágyi Demeter nem hagytak maguk után manierista műveket. Egyedül Balásfi Tamás Echo christiana et catholica (1616)

101 című polemikus írása tartozhat ide, mivel érintkezik a manierista költészet kedvelt „echós" rímtechnikájával.

102 Elete utolsó szakaszában, az 1620-as évek végén a lutheránus Rimay szoros kapcsolatot ápolt a kálvinista ortodoxia védelmezőjeként ismert későbbi erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György sárospataki udvarával. Korábban Bethlen Gábor is szolgálatába fogadta Rimayt, ám idegenkedett a költő stílusától és az általa képviselt kulturális irányzattól. Rákóczi viszont felkarolta a magyar nyelvű manierista irodalmat, udvari papja, Prágai András Rimay után a legjelentősebb magyar manierista író volt.

103 Antonio Guevara Horologiurn principum (1529) című világhírű könyvének fordítását id. Draskovich János korábbi, részleges átültetését (1610)

104 kiegészítve ő fejezte be (Fejedelmeknek serkentő órája, 1628). A könyv előszava a korban népszerű okkultista törekvéseket is visszhangozza. A mű alighanem Rimay intenciói szerint készült. Végleges kidolgozását bizonyos stiláris megfontolások alapján mégis megbírálta Rimay A költőnek Rákóczihoz e tárgyban írott levele az első magyar irodalmi kritikának tekinthető, egyszersmind a manierista prózastílus irodalomelméleti megalapozását adja.

103 A Sebes agynak késő sisak című versgyűjteményt, mely a harmincéves háború szereplőinek manierista stíluseszközökkel megrajzolt arcképcsarnoka, szintén Prágai Andrásnak tulajdonítják.

106 A mű rézmetszetekkel illusztrált latin eredetijét, Johann Joachim Rusdorf Elegidia et poematia epidicticáját nemrégiben sikerült megtalálni az OSZK Apponyi Gyűjteményében.

107 Balassi és Rimay Istenes énekeinek rendezetlen, a két költő verseit összekeverve közlő bártfai kiadását újabban szintén Prágaival hozzák kapcsolatba.

108 A református ortodoxia és a manierista irodalom ilyetén ösz-