Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - XI. ÖTVÖSMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON
húszas évek talpas poharain. Kőszeghy és Bobrovszky (BOBROVSZKY 1980, 143, 57. kép) is 16. századi műnek tartotta a Déri Múzeumban lévő, Halápról előkerült poharat, mely ugyanezt a jegyet viseli. Az osztó öv két oldalán látható „téglás", vagy félbevágott meanderminta a kolozsvári és debreceni eredetű talpas poharakon gyakran feltűnik. KE XI-49 Talpas pohár EG jegyű mester, 17. század közepe, Szatmárnémeti (?) (KŐSZEGHY 1936, 2037. sz.) Részben aranyozott ezüst, vert, cizellált, poncolt; m.: 20,6 cm; talpátm.; 7,6 cm A talp peremén, alul bevésett körirat; „OSGYANI ISTVÁN ÉS CENI ISTVÁN CEHMESTERSEGEKBEN 1677." Jankovich Miklós gyűjteményéből. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Otvösgyűjtemény, ltsz.: Poc.Jank.66. KE XI-50 Talpas pohár FG (?) jegyű mester, 17. század eleje, Kolozsvár (KŐSZEGHY 1936, 989. sz.) Részben aranyozott ezüst, vert, vésett; m.: 17,3 cm; talp átm.: 8,3 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Otvösgyűjtemény, ltsz.: 1953.30. A pohár osztógyűrűjén látható félbevágott meanderszerű motívum a kolozsvári és debreceni ötvösség 17. század eleji művein gyakran feltűnik. Valószínűleg Kolozsvár ötvöseié a XI-50, 63 lelemény, onnan terjedt el debreceni munkákon, ahol a 17. század második harmadából is ismertek példái. KE XI-51 Talpas pohár — szarvast és egy-egy kutyát ábrázoló jelenettel MV mester, Segesvár, 17. század közepe jelezve a fenéken: MV (KŐSZEGHY 1936,1925. sz. egy variánsa) Ezüst részben aranyozva, trébelt, cizellált, vésett; m.: 11 cm, talpátm.: 5,4 cm, szájátm.: 6,7 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvös Osztály, ltsz.: 53.1131. A kívül aranyozott, hengeres testű, felfelé szélesedő pohár széles talpperemű, lefelé szélesedő talpon áll, melyet poncolt gyűrűtag választ a pohártesttől. Ennek vonalában rejlik maga a pohárfenék, mint a talpas poharaknál általában. A segesvári mester e kisméretű pohár esetében is ezt a pohártípust választotta, s annak hagyományos arányait, tagolását megtartva egyszerűen lekicsinyítette azt. A cizellált díszű pohár talprészén tájképi elemek: hegyek, fák, növények. A pohár palástján csigás szalagkeretekben egyegy kutya, illetve egy űzött szarvas tájba helyezett képei — miként egy vadászat kimerevített képkockái — jelennek meg. A kutyák két oldalról a vágtató szarvas felé ugranak bekerítve azt. A közbülső mezőkben stilizált növényi és gyümölcsdíszítmények kaptak helyet, melyek mélyebben fekvő felületei mattítottak. SI Barokk és rokokói990, 5.35. kat. sz. XI-52