Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - X. PORTRÉK
X-20 évvel később, a Bocskai halála utáni hónapokban talán már hajlandó lett volna eleget tenni a császári udvar kívánságának, és újból elfogadni a fejedelmi címet. A lemezről évtizedekkel később több kiadás is készült, sőt az előrajz vagy a dúc alapján újrametszették. VL CENNERNÉ WILHELMB 1954,153-155; GALAVICS 1986,47;KELÉNYI 1991, 178-179. X-21 II. Mátyás allegorikus képmása Egidius II. Sadeler (1570- 1629), 1614 Papír, rézmetszet; lapméret: 68,3 X 42 cm Felirat: „DIVO MATTHL42 OES. | AVGVST.AC GERMANI/E, HVNGAR: BOHÉM: DAL: | MAT: CROAT: SCLAVON: | ETC: REGI, ARCHIDVCI | AUSTRLE, DVCI BUR= | GUNDI/E: ETC. COM:TY= I ROL: ETC. P. P. P. FE:", a baloldali zászlón: „FIRMATVM COELITVS OMEN", a jobb oldali zászlón: „AMAT VICTORIA CURAM" Jelzés lent középen: „CVM PRIVIL: S. C. M.tis; SAC. C4HS. EIVSDEM MAI. SCVLPTOR EGIDIVS SADELER, AD VI WM DELINEAVIT, ET IN DEVOTI ANIMI SIGNVM D. D. | PRAO£ ANNO CHRISTIANO M. DC. XIIII", a jobb alsó sarokban: ,, Marco Sadeler excudit." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 4789. II. Rudolf halála után Sadeler megrendelései és ezáltal anyagi helyzete is bizonytalanabbá vált. Ujabb pártfogója kegyeinek elnyerése érdekében 1603-as Rudolf-képmásának kompozícióját tovább gazdagítva egy olyan új allegorikus portrétípust teremtett, amelyet a későbbi művésznemzedékek mintaadónak tekintettek. A külső és belső ellenség fölött, az égiek segítségével győzelmet arató uralkodóként mutatja be, aki a római császárok és közvetlen elődeinek méltó utódja, és aki mecénásként is hírnevet szerzett. A talapzat alatti két csoport egyértelmű kifejezése az akkori aktuálpolitikai helyzetnek: 1614-ben II. Mátyás nagyrészt azzal volt elfoglalva, hogy a Linzbe összehívott birodalmi gyűlésen pénzügyi segítséget kapjon terveinek megvalósításához. Ez hivatalosan a török elleni küzdelem folytatását jelentette, valódi célja azonban a protestantizmus felszámolása és az eszkaláció volt. A művész a jelzés szerint élő modell után rajzolt előképről metszette művét, amely teljesen megegyezik azzal az olajfestménnyel, amely a prágai udvari műhelyben készült - valószínűleg Sadeler után — 1614—15 körül, és jelenleg a berlini Deutsches Historisches Museumban található. VL KELÉNYI 1991, 178; Batthyányak 2005, III. 2. kat. sz. (SEBŐ JUDIT); Heiliges Römisches Reich 2006, III. 50. kat. sz. (ANSGAR REISS) X-21
