Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - X. PORTRÉK

X-9 elsőként szerzett közjogi méltósággal a vármegye örökös főispánja lett. Forgách Éva különleges színezésű, finoman kidolgozott, elegáns udvari portréjában a korábbi irodalom a Béccsel kapcsolatot tartó, de a Medici család udvari festőjeként 1620-tól Firenzében működött Justus Sustermans művét feltételezte (Osgalériák 1988, 86). A javaslatot azonban nem támasztja alá semmi, egyfelől mert nincs adat arra, hogy Sustermans a megfestés évében Bécsben járt volna, másfelől pedig a kép festői jegyei, színkezelése nem egyeznek a firenzei festő munkáival — azzal együtt is, hogy stílusa igen változatos. A kép alkotóját egy kevéssel későbbi, 1645-ben festett mű segít meghatározni: Esterházy Anna Juliannának, Nádasdy Ferenc feleségének az a képmása, amelyet mind méretében, mind az ábrázolás reprezentatív igényességében a 17. század közepén készült portrék egyik legkiemelkedőbb darabjának tartunk (Esterházy Privatstiftung, Burg Forchtenstein; olaj, vászon, 238 x 160,5 cm). Ehhez azonban a két portré és a hozzájuk kapcsolódó analógia együttes vizsgálata szükséges. Forgách Éva és Nádasdyné hét év különbséggel készült ábrázolása elsősorban az arc és a haj érzékeny modellálásával, megoldásuk nagyfokú rokonságával árulja el, hogy festőjük azonos lehet. Forgách Éva portréjának ez a részlete érintetlen, ugyanis a ruhát — főként brokátjának markáns ecsetjárással felerősített élfényeiben - a restaurálása során meghagyott 18. századi átfestés fedi. De rokon a függöny bársonyának redőzése, élfényeinek tompa csillogása is. Esterházy Anna Julianna ábrázolásával kapcsolatban legújabban — minden indoklás és szakmai megalapozottság nélkül — ugyancsak Justus Sustermans neve merült fel (KÖRNER 2006, 56—57, 70. sz.). A javaslat ez esetben még kevésbé vehető figyelembe, ugyanis a kép 1645-re datált, s abban az évben Sustermans nemcsak hogy nem járt Bécsben, de azídőtt Gian Carlo de Medici kíséretében Rómában volt, és X. Ince pápát, valamint a Pamphilj család tagjait festette (BAUTIER 1912, 63; Sustermans 1983, 13, 17). Mi több, arról sem tudunk, hogy Anna Julianna, aki előző évben lett Nádasdy Ferenc felesége, férjével ekkor Rómában időzött volna; maga Nádasdyné Esterházy Anna Julianna, 1645 (Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung) Nádasdyné Esterházy Anna Julianna, 1645 (részlet). Cornelis Sustermans: Theresia Maria Josepha főhercegnő, 1653 (Bécs, Kunsthistorisches Museum)