Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - IX. SÍREMLÉKMŰVÉSZET - Síremlékek, epitáfiumok
Könyöki József, 1878 Papír, fekete tinta; 340 x 470 mm (kartonra kasírozva: 500 x 660 mm) Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: K 7187. Két fontos főpapi síremlék figurális lapját örökítette meg Könyöki. Sajnos, ekkor már mindkettőt szétszedték, és a főalakokon kívül csak a feliratos táblákat őrizték meg (ezeket a rajz nem ábrázolja). Mindkét főpap királyi helytartó volt; mindkettejüknek fali síremléket állítottak. Újlakyé olyan lehetett, mint később a nagyszombati esztergomi érsekeké, Oláh Miklósétól kezdve; Hetési Pethe Mártonénak az építményét — legalább vázlatosan, rövidülésben - ismerjük, F.Alt rajzáról (1848). Könyökinek ezek a rajzai kissé idealizáltak, főleg az Ujlaky-síremlék eredeti formálása erőteljesebb. Mindkét sírkő ma is a pozsonyi Szent Márton-templomban van, a diadalívnek a szentély felé néző oldalán. MÁ Könyöki 2000,129.25. sz.; MIKÓ - PÁLFFY 2002,118-121. IX-16 Rákóczi Zsigmond (f1608) erdélyi fejedelem tumbája a szerencsi református templomban Sztehlo Ottó, 1895 Papír, fekete tinta, akvarell; 330 x 350 mm Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: 7462. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmet Szerencsen temették el, és ott kapott monumentális síremléket. Úgy tűnik fel előttünk, az erdélyi fejedelmeknek nem alakult ki kötelező temetési helyük, nem lett a gyulafehérvári székesegyházból uralkodói panteon: János Zsigmondtól Bethlen Gáborig egyedül Bocskai Istvánt temették ide (1607). A kétféle vörös márványból álló, címeres-feliratos tumba igényes alkotás; megrendelői valószínűleg Észak-Magyarországon, talán a Szepességben kerestek mestert (MIKÓ 2005, 648, 13. kép). MÁ GERECZE 1905/2,438. IX-17 I. Rákóczi Ferenc halotti címere a kassai premontrei (korábban jezsuita) templomban (1676) Myskovszky Viktor, é. n. Papír, ceruza; 375 x 270 mm Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: K 81/23 A korszak tipikus halotti címere, amelyből sok maradt a Felföldön, például Szepeshelyen, Lőcsén, Csetneken, Nagyszombatban és egyebütt. Álló ovális tábla, amelynek közepén van a címer, körülötte a felirat, kívül pedig a trófeák. A felirat: „Cels(issimus) D(omi)n(us) D(omi)n(us) Franc(isc)us Rákóczi Dei Gr(atia) El(ectus) Tr(ansilvaniae) Pr(inceps) Par(tium) R(egni) H(ungariae) D(omi)n(us) et Sicu(lorum) IX-16 Co(mes) Pe(rpetuus) de S(aros) Ejusdem Com(itatus) Supr(emus) ac Per(petuus) Co(mes) etc. Pie Ob (üt) An(no) D(omini) 1676. Die 6.Jul(ü) Aet(atis) Su(ae) 31." MÁ WICK 1941,390-391; MAMÛLU,341 (GYUL.AY ÉVA) IX-17
