Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VIII. KONZERVATÍV DÍSZÍTMÉNYEK. ÚRIHÍMZÉS ÉS HABÁN KERÁMIA - Habán kerámiák

VIII-48 VIII-49 díszű 1650-es dátum számai között. Kék-sárga-zöld-mangán színezésű virágos indás díszítmény borítja elülső oldalát, peremének vastag szegélyét, a medence alját. A dekorációban az ötszirmú, sárga közepű kék virág (rózsa, árvácska?) motívuma dominál. RA Művelődéstörténet III, 591 ; RiDOViCS 2002,69,4. kép; RIDOVICS 2002/2,477. VIII-48 Tál 1679 Fajansz; m.: 5,5 cm, átm.: 32 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Tár, ltsz. : 1961.1426. Fehér ónmázas tál, széles peremén a dátum kalligrafikus számai között (1679) zöldleveles koszorúban a tulajdonosra utaló monogram (C. E. R. D. F.V.), a szakirodalom meghatározása szerint Comitissa Elisabetha Rákóczi De Felső Vadász. Rákóczi Erzsébet (1654—1707) a Rákóczi család katolikus ágának utolsó leszármazottja. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem testvérének az unokája, Rákóczi László és Bánrfy Erzsébet leánya. Korán árvaságra jutott. Gyámja II. Rákóczi György fejedelem özvegye, Báthory Zsófia lett. Nagyon fiatalon férjhez adták. 1668. február 4-én Nagysároson 14 évesen lett Erdődy Ádám felesége, aki azonban rövid időn belül meghalt. így 1670. január 28-án ismét Nagysároson kötött házasságot volt férje unokatestvérével, Erdődy Györggyel. Erdődy György Árva, Bars, Sáros és Várasd vármegye főispánja, királyi főkamarás, főlovászmester, majd tárnokmester. 1704től országbíró. Rákóczi Erzsébet birtokai főképp Észak-Magyarországon, Sáros vármegyében feküdtek férjének, Erdődy Györgynek jelentős birtokai voltak Pozsony és Nyitra vármegyében, Szomolányjókő ésVitenc környékén, ahol a habánok jelentős csoportjai telepedtek le. A férjétől távol élő, erős akaratú, irodalmi vénával megáldott asszony feladata volt a gazdálkodás irányítása. A házaspár kapcsolatáról terjedelmes levelezés tanúskodik. Rákóczi Erzsébet gyakran tartózkodott Szomolány várában, amit 1682-ben kiegészítésképpen jegyajándékul kapott. Kedvelhette a birtokain dolgozó habán fazekasok munkáit, például vitenci ebédlőházukban a források szerint állt egy „festett pohárszék, melyben öt fehér tál volt, melyet újkeresztyének készítettek, továbbá hét hasonló tányér öt gyümölcsre való csésze". Két azonos díszítésű monogramos tálat őriz a Magyar Nemzeti Múzeum (a másik ltsz.-a 1920.43). Krisztinkovich Béla kutatásaiból ismert, hogy Dejthén és környékén működött az újkeresztyén Odler-fazekasdinasztia több tagja, akik az Erdődy családnak dolgoztak, amelyről számos levéltári forrás tanúskodik. RA VARJÚ 1929, 76; Művelődéstörténet III, 590, kép 597; KRISZTINKOVICH 1958, 134-141 ; RIDOVICS 2002, 69, 12a kép; RIDOVICS 2002/2, 477. VI 11-50