Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VIII. KONZERVATÍV DÍSZÍTMÉNYEK. ÚRIHÍMZÉS ÉS HABÁN KERÁMIA - LÁSZLÓ EMŐKE: Magyar reneszánsz hímzések a 16—17. században

VIII-10 Kárpit, Lorántfíy-címerrel Magyarország vag)' Erdély, 1630—1660 között Bársony, fémfonalas hímzés; 226 x 159 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 52.1385. A fraknói Esterházy-kincstár gyűjteményébe tartozó, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony címeres falikárpitja három szélből szabott meggypiros bársonyból készült, melyet aranyozott ezüstdrót (skófium) és aranyozott ezüstfonalas hímzés ékít. Díszítménye: a négy sarokban egy-egy átlós irányú, a négy oldalfelezőben egy-egy álló, szimmetrikus virágbokor; a szélek mentén körben dőlt állású virágok sorával keretezett; középen Erdély és a Lorántffy család akantuszlevelekkel körbefogott, szív alakú, koronás pajzsban egyesített címere. Az egyesített címer alapján a kárpit készítésének ideje Lorántffy Zsuzsanna férje, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmé választása (1630) és a fejedelemné halála (1660) közötti időszakra tehető. Az arányos rajzú és magas színvonalon kivitelezett hímzés nagy valószínűséggel a gyulafehérvári vagy a sárospataki fejedelmi udvarban működő műhelyben készült. PE Reneszánsz és manierizmus 1988,125,391. kat. sz. (LÁSZLÓ EMŐKE); LÁSZLÓ /992,69-75, 10. kép. VIII-10 VIII-11 VIII-11 Terítő, Kéry-Czobor-címerrel Magyarország, 17. század közepe Posztó, fémfonalas hímzés és csipke; 176 x 174 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 52.2853. A négyzet alakú, vörös posztóterítő négy sarkát és közepét ezüst- és aranyozott ezüstfonalas hímzés díszíti. A sarkokat egy-egy átlós irányú, rozettából, gránátalmából, tulipánból, valamint levelekből kialakított geometrikus virágdísz tölti ki; közepében Kéry János és Czobor Orsolya házassági címere, melyet körben sugaras elrendezésű, sarlós levelekkel közrefogott íriszek és csigáslevelű peóniák vesznek körül. A terítőt körben aranyozott ezüstfonalas vert csipke szegélyezi. A fraknói Esterházy-kincstár gyűjteményébe tartozó terítő nagy valószínűséggel 1655-ben, Esterházy Miklós Antal keresztélésekor, a keresztszülők, Kéry János és Czobor Orsolya ajándékaként került a család tulajdonába. PE Reneszánsz és manierizmus 1988,126,394. kat. sz. (LÁSZLÓ EMŐKE); LÁSZLÓ 1992, 75-77,15-16.képek. VIII-12 Nyeregtakaró (çaprag) Oszmán-török, 1600 körül Bársony, selyematlasz, aranyozott ezüst- és ezüst dróthímzés; 122 X 58 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 52.2790. A fekvő téglalap alakú dísz-nyeregtakaró vörös bársony alapon kék (egykor zöld) és sárga selyematlasz applikációval, valamint arany- és ezüst dróthímzésű, a középtengelyre tükörszimmetrikus növényi mintával díszített. Tükrében a sarkokból kinövő és az egész mezőt betöltő, virágzó szilvafaágak hatalmas, csipkés szélű mandorlát fognak közre. A mandorlá-