Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Gótika és barokk között. A reneszánsz művészet problémái a kora újkori Magyarországon

MIKÓ ÁRPÁD GÓTIKA ES BAROKK KOZOTT A reneszánsz művészet problémái a kora újkori Magyarországon A Jagelló-kor Az 1 505-től épülő bártfai városháza gyakran szerepelt a szakirodalomban olyan alkotásként, amelyen megjelentek az itáliai reneszánsz elemei. Talán nem került volna erre sor, ha építésének levéltári forrásaiban - a mesterekkel kötött szerződések könyvelésében - nem szerepelnek „olasz ablakok". Az épület összes részletformája vagy tisztán gótikus, vagy az északi reneszánsz — gótizáló all'antica vagy antikizáló gótikus - ízlést képviseli; a kérdés legfeljebb az lehet, hogy honnét jöttek Bártfára azok a mesterek, akik utóbbit magukkal hozták, Lengyelországból vagy a Felföld más tájairól; esetleg is-is. Az épület feliratait — bibliai idézeteket, közmondásokat — korai humanista kapitálissal írták fel a homlokzatokra. A forrásokban szereplő „italicales"jelző legjobb fordítása a „welsch" lenne; ez ugyanis pontosan fedné, amit látni lehet. A bártfai városháza a Budáról szertesugárzó itáliai reneszánsz előőrséből az északi reneszánsz figyelemreméltóan korai példája lett.

1 Az utóbbi időben erősen átértékelődött az északi reneszánsz magyarországi szerepe.

2 Hogy egyáltalán tudomásul vettük, már az is nagy dolog, oly sok évtizednyi hallgatás után. Jócskán volt szerepe az ország északi és nyugati részein, sőt, a középsőn is, már amennyire ezt az emlékanyag pusztulása után felbecsülhetjük: gondoljunk csak a bajnai szentségházra, amelyen késő gótikus formák szerepelnek együtt all'antica részletekkel,

3 vagy arra a vörösmárvány epitáfiumra, ami Budán került elő.

4 1500 körül ebben nincs is semmi meglepő. A fordítottja sem volna az, bár arra még ritkábban gondolunk. A számos német kapcsolattal rendelkező budai német polgárság is itt találkozhatott all'antica alkotásokkal: Peter Juncker budai polgár bécsi házába valószínűleg innét kerültek reneszánsz ajtókeretek (1497), miközben sírkövét Ausztriából hozatták Budára.

5 Antikizáló, koszorús sírkövet egyébként németek is rendeltek maguknak Budán.'

1 Nemcsak ezek az elszórt példák késztetnek arra, hogy újragondoljuk, átértékeljük azt a szerepet, amit M agyarország játszott az itáliai reneszánsz közvetítésében az Alpokon túlra. Ha nem abból indulnánk ki (már, aki), hogy a nemzeti uralkodótól, „Mátyás királytól kezdeményezett és pártfogolt új stílus" az országban rögtön önálló fejlődésnek indult, és ha nem azt akarnánk bizonygatni, hogy mi, magyarok, mindenki mást megelőztünk Európában a leghaladóbb stílus, a reneszánsz átvételében, akkor sem volna kevésbé jelentős az itáliai típusú antikizálás Közép-Európának ezen az — 1490/1500 után szép csendben keletivé váló, peremre szorult — fertályán. 1500 körül — amidőn már egyre kevésbé számított újdonságnak északon az itáliai reneszánsz — Magyarország még mindig Ajtó felirattal a bártfai városháza első emeletén, 1505—1506 fontos és eleven migrációs pontja volt az új stílusnak észak felé. Elevenségén nem intenzitását értem, hanem folyamatosságát: nem szakadtak meg egyetlen percre sem Mátyás halála után az olasz kapcsolatok, szerepük legfeljebb a királyi udvarban változott meg.

7 1490-től 1500-ig az özvegy Beatrix királyné Esztergomban tartotta — olasz mestereket is foglalkoztató — udvarát. 1500 után rövid ideig még különlegesség lehetett az olasz mesterek jelenléte a Magyar Királyságban; hamarosan azonban egész Európát elárasztották az itáliai művészek. Mégis Tovacovban (1490—1492),

8 MoravskáTfebovában (1492),

9 azután Prágában (1493),'° Kutná