Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A késő reneszánsz építészet emlékei

VII-45 Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) térképrajzai erdélyi várakról 1687 Papír, tinta, akvarell, átlagos méret: 18/18,5 x 28/28,5 cm a. Szilágysomlyó Papír, tus, akvarell; 18/18,5 x 28/28,5 cm b. Szamosújvár Papír, tus, akvarell; 18/18,5 x 28/28,5 cm c. Szamosfalva, Mikola-kastély Papír, tus, akvarell; 18/18,5 x 28/28,5 cm d. Balázsfalva Papír, tus, akvarell; 18/18,5 x 28/28,5 cm e. Gyulafehérvár Papír, tus, akvarell; 18/18,5 x 28/28,5 cm f. Küküllővár Papír, tus, akvarell; 18/18,5 x 28/28,5 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történeti Képcsarnok, ltsz. :a.T 8914, b. T 8917, c.T 8918, d.T 8919, e.T 8913, f.T 8922. A Magyarország felszabadítását célzó 1687. évi hadművelete­ket lezárandó októberben Lotharingiai (V.) Károly főherceg (1643—1690) hadteste Erdélybe vonult telelni, s október 17­én rákényszerítette I. Apafi Mihály fejedelmet (1661—1690) és környezetét az ún. balázsfalvi szerződés aláírására. Utvo­nalát látványosan illusztrálja az a tizenegy, tussal és akvarellel színezett, nagyjából azonos méretű és stílusú térképlap, ame­lyeket a Magyar Nemzeti Múzeum 1907-ben vásárolt egy linzi antikváriumból. A főherceg által vezényelt hadtest Eger alól kiindulva, a váradi pasasághoz tartozó hódoltsági terüle­ten átvonulva Szilágysomlyónál lépett erdélyi földre. Szilágy­somlyó (a) fejedelmi helyőrsége némi tárgyalás után megadta magát, onnan a főherceg csapataival Szamosújváron (b) át a Kolozsvár szomszédságában fekvő Szamosfalvára (c) vonult. Fenyegetésére Kolozsvár is megadta magát, onnan a főerők Balázsfalvára (d) vonultak. Ezeknek a helységeknek az ábrá­zolásaihoz érthetően csatlakozik a Balázsfalvával szomszédos Küküllővár (f), illetve két vár: a fejedelemség fővárosa, Gyu­lafehérvár (e) s a Felvidéket Erdéllyel összekötő utat fedező Kővár, amelyek helyőrségét az elsők között helyettesítették császári csapatok. A térképlapok közül kirí a Temesvárt ábrá­zoló, amelyet a szerző egy vázlat, Delineate dal Ingeniere Razzo di quella Piazza, che il Duca di Lorenajecce venire a se alapján ké­szített el. A Kolozsvárt ábrázoló lap aránytalanságaiért azzal mentegette magát, hogy a felvétel akkor készült, amikor „Lotharingiai magassága azzal fenyegette Kolozsvárt, hogy megtámadja". A térképlapokon szembetűnő az ábrázolt erő­dítmények iránti érdeklődés, ezek, ha nem is mindig méret­arányos, de amennyire ma ellenőrizhetjük, részleteikben is pontos ábrázolások. Az erődítmények környezetét már csak vázlatosan és sematikusan jelezte a szerző. Gyulafehérváron a három helyett csak két belső udvarral ábrázolt fejedelmi pa­lota, a székesegyház szentélyének „cisztercies" formája arra engednek következtetni, hogy szerzőjük nem járt a várban. Olasz nyelven fogalmazott magyarázó szövegei megfelelnek VII-45a VII-44 VII-45b

Next

/
Thumbnails
Contents