Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VI. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 3. A REFORMÁTUSOK - A debreceni oszlopdíszes úrasztali kannák

VI-19 VI-20 Öreg gradual Az Keresztyéni Vdvözitö Hitnek egy nyomban jaro igazságához intéztetett... szent Sóltárokkal, örvendetes notáju Prosákkal... és esztendötszakai templumbéli kegyes Caermoniákkal tökélletesen meg töltetett öreg gradval... meg öregbittetett Keserűi Dajka Jánosnak es Geleji Katona Istvánnak... fáradtságos munkájok által. Gyulafehérvár, [typ. principis] 1636 Papír; pp. [28], 522, 272, [4]; 2°; fatáblás bőrkötése eredeti (restaurált); 17. századi kéziratos toldaléka: énekrend, Lamentatio Adami. Debrecen,Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár, jelz.: Rmk 237 (H 763) Az óprotestáns istentisztelet ezen szertartáskönyve a magyar gregorián tételek egyik legbővebb gyűjteménye. Szerkesztéséhez a megsemmisült Gyulafehérvári graduait használták, amelyet mintegy negyven kéziratos példányból állítottak össze, és további adalékokkal rendezték sajtó alá. A 200 példány mintegy tizedrészének a használatáról tudunk, köztük a legteljesebb liturgikus énekrend (úzus) ebben a példányban maradt meg. Szintén a legkorábbiak közé tartozik a Lamentatio Adami másolata. Ezt a példányt Somorja gyülekezetének ajándékozta I. Rákóczi György. 1758-ban Debrecenbe küldte az 1721-ben templomától megfosztott gyülekezet gondnoka. FCs RMK I, 658; RMNy 1643. VI-21 Református agenda Samarjai János: Az helvetiai valláson levő ecclesiaknak egyházi ceremóniájukról es rendtartásokról való könyvecske Lőcse, Brewer Lőrinc, 1636 Papír, pp. [7|, 224; 4°; klasszicista, aranyozott bőrkötés, sérült Debrecen,Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár Az ágendák azzal az igénnyel születtek, hogy megszabják a lelkészek számára az egyházi szertartások végzésének módját. Samarjai Máté János felsődunamelléki püspök is a rendtartásbeli egység megőrzésére írta művét, amely 1636-ban jelent meg a lőcsei Brewer Lőrinc híres műhelyében. Címlapja szép késő reneszánsz jellegű kerettel egészül ki. A Debreceni Református Kollégiumba 1764-ben került a kötet, ekkor ajándékozta a kollégium egyik teológusa a Nagykönyvtárnak egy kézirat és egy debreceni nyomtatvány társaságában. Az egykori heidelbergi Pareus-tanítvány Samarjai szerkönyve azért is különösen becses forrás a hazai művelődéstörténet kutatói számára, mert szerzője a liturgia megformálásában is közvetítetni próbált az elkülönülő lutheránus és kálvinista felekezetek között. A magyar protestánsok uniója több mint három évszázada vissza-visszatérő gondolat, legutóbb a 19. század közepén tettek kísérletet a megvalósításra. A műben huszonhét fejezetre osztva a legkülönbözőbb szertartások elevenednek meg az olvasó előtt VI-20