Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - VI. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 3. A REFORMÁTUSOK
AZ EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 3. A reformátusok A reformáció kálvini irányzata nem tűrte a figurális ábrázolásokat a templomban. Könyveik illusztrációja is puritán volt: csak ornamentális nyomdadíszekkel élénkítették a címlapokat; a pelikán vagy a keresztes zászlót tartó bárány - a feltámadott Krisztus jelképei — a kevés figurális szimbólum, amit használni lehetett. Az ötvösművek szolgáltak reprezentációs eszközként: a debreceni templomok híres úrvacsorakannái a műfaj legszebb darabjai közé tartoznak, egyben a debreceni ötvösművészet 17. századi csúcsteljesítményei. A hódoltsági Kecskemét szintén fontos ötvösközpont volt: a város és környéke máig megőrizte ennek emlékeit. Itt is, Debrecenben is a formák és a díszítmények a 18. századig konzerválódtak. Az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György Kolozsvárott csináltatott ötvösműveket részben a tiszántúli, részben az erdélyi egyházaknak; legszebb - és leghíresebb - közülük Brózer István kolozsvári ötvös kelyhe, amelyet a fejedelem a Farkas utcai templomnak ajándékozott. Az úrasztalára szánt térítőket leggyakrabban úrihímzéssel díszítették; ennek motívumai, kompozíciós megoldásai az evangélikus és a református egyházra is jellemzők voltak, sőt, a katolikusra is. VI-l VI-1 Pohár Tassról Kecskemét, 1625 (jelzetlen) Ezüst, aranyozás nyomaival, vésett; m.: 1 5 cm, talpátm.: 8,2 cm, szájátm.: 8,5 cm Testén enyhe csavarodás nyomai. Restaurálva 2008, Ötvös Nagy Ferenc. Kecskemét, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeum, ltsz.: 2003.1.1. A talpas poharat alsó harmadában profilait osztógyűrű tagolja, melyet alatta és fölötte is vésett csík hangsúlyoz. Kihajló szájpereme alatt vésett lambrequin díszítés. ívelt talprészén vésett felirat: „ADOT GIORFI MARTON AEG TALLÉRT: ANNO 1625: CALIX: TASIÉN: ET: AMBOS: KOVACZ: FARATVSIVDICIBVS: STEPHANO:TOT:" Szép arányaival, puritán díszítésével a 17. századi mezővárosi ötvösség egyik kiemelkedő darabja. FZs BOBROVSZKY 1980,147, 10. kép VI-2