Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK

Az egyetemi nyomda 1773-as leltárában a rézlemezek között nem szerepel, és Cennerné — Rózsa is csak Ther Porten másik, az utolsó vacsorát ábrázoló rézdúcát közlik a Történelmi Képcsarnok gyűjteményéből (ltsz.: 58.410). GM PATAKY 1951, 230-231; CENNERNÉ WILHELMB - RÓZSA 1959; GALAVICS 1973, 62, 13. kép. IV-26b Kálvária Johann Dániel Ther Porten (17. század második fele), 1661 (új levonat a 20. századból) Papír, rézmetszet; 26,6 x 16,7 cm (lemezméret), 36,8 x 23,2 cm (lapméret) Felirata a kép alatt: „INSPICE ET FAC SECVNDVM EXEMPLAR. Exodi 25 40" Jelezve jobbra lent: „I. D.Ther Porten delin, et fecit Tyrn." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 58.3684. A németalföldi származású ötvös és rézmetsző a 17. század második felében Nagyszombatban telepedett le, ahol az ötvös céh tagja volt. Erről tanúskodik az 1669-es céhláda 1689-ben készült feliratos kulcspajzsa, ahol magát „Porten Dániel öregieb mester" néven nevezi (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum). Munkásságában főleg a jezsuita akadémiai nyomda számára készített címlapok, illusztrációk és kalendáriumlapok szerepelnek. A nem túl kvalitásos kálváriakép Pataky Dénes szerint Tatay Ferenc disszertációjában jelent meg, melyet Bársony apátnak ajánlott 1661-ben (RMK II 973). GM PATAKY 1951, 230-231; GALAVICS 1973, 62, 13. kép. IV-27 A nagyszombati egyetem peduma Johannes (Hans) Lencker, 1630 körül, Augsburg (SELING 1980, III. 1157. sz.) Részben aranyozott ezüst, vert, öntött, cizellált, poncolt, vésett, 18. századi ékkőpótlásokkal; m.: 175 cm; gombja átm.: 26 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Otvösgyűjtemény (az Eötvös Loránd Tudományegyetem letétje) IV-27 Egykor a Pázmány Péter Tudományegyetem rektori jogara volt. A hagyomány szerint Pázmány Péter ajándékozta a nagyszombati egyetemnek. Pázmány Péterről ismert, hogy a Magyar Királyságban élő több más főúrhoz hasonlóan, rendszeresen készíttetett ötvösműveket, asztali edényeket Augsburgban (TAKATS 1990, 93-96; Wesselényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Pázmány Péter érsek is szerepel a megemlített főurak között). A Lencker-ötvösdinasztia képviselői közül Hans elsősorban mint liturgikus ezüstművek alkotója ismert, nagyszámú emlékanyag révén. Megrendelői között tehát okkal feltételezhetjük az esztergomi érseket is. KE