Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK
IV-23a Társaság-beli | Nagy-Szombati Káldi György pap. | | Nyomtatta | Bechbena'Ko- | lomai Udvarban | Formika Máte. | M. DC. XXVF | Esztendőben Fapír,2°, [4] + 1176 (helyesen 1196] + [32] + 44 + [2] oldal c. Vörösrézlemez, rajta az a. változat címszövege és a jezsuita szentek képei; 127 x 69 mm Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, jelz.: a. KMK I 551 (A-változat); b. RMK I 551 (B-változat); c. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 58.612. Az első teljes magyar nyelvű, nyomtatott, katolikus bibliafordítás két variánsa csak rézmetszetes címlapjában különbözik egymástól. Legalul, a nyomdászt jelölő táblácska két oldalán az evangélisták ülnek. Fölöttük két-két oszlop előtt Mózes és Dávid király áll; közöttük helyezkedik el a címfelirat közel négyzet alakú mezeje, illetve alatta egy keskenyebb mezőben öt jezsuita szent képmása. Középütt áll Loyolai Szent Ignác (feje fölött felirat: ,,S. Inatius Lojóla"), körülötte pedig a négy sarokban medalionba foglalt mellképek: Xavéri Szent Ferenc (,,S. Francis. Xaverius"), Borgia Szent Ferenc (,,B. Francis. Borgia"), Gonzaga Szent Alajos („B. Aloys. Gonzaga") és Kosztka Szent Szaniszló („B. Staniss. Kostka"). A négy képecske mintegy kereszt alakban takarja ki a mező közepét. Felül felirat kezdődik: „SAPIEN I TI AM I I PRAE I STANS I I PAR| VILIS | | PSAL. | XVIU.V. 8.", kétoldalt szöveg: „DOMINI FIDELE | | TESTIMONIVM". A cím fölött a Patrona Hungariae, mellette jobbról és balról háromhárom árkádfülkében a magyar szentek: Szent Gellért, Adalbert, Márton, István király, László király és Imre herceg („S. Gerard. E. M.", „S.Adalbert. E. M", „S. Martin. E. C.", „S. Stephan. R. H.", „S. Ladiss. R. H." és „S. Emeric. D. H."). Alattuk felirat fut: „LEX DOMINI IMMACVLATA | | CONVERTENS ANIMAS". A szentek galériája felett, a nyitott timpanon közepén sugárkoszorúban a jezsuiták jelvénye, kétfelől adoráló angyalokkal; jobbról a kettős keresztes, balról a vágásos magyar címer. Az eredeti, változatlan címlapú kötetből jóval kevesebbet ismerünk, mint a másikból, amelyről hiányoznak a jezsuita szentek és felirataik. A ,Jezsuitátlanítás" nem merült ki a metszetek eltávolításával: a címfeliratot is jelentős mértékben átfogalmazták. Kevesebb lett benne a latin szó, a Vulgata editio helyett az egyetemes keresztyénségben bevett deák betűkre utalnak, és elmaradt Káldi neve elől a „R"; magát a rendet is magyarul szerepeltették — persze a „Jézus-alatt vitézkedő társaság-beli" fordulat protestáns körökben aligha csengett jobban, mint a „Societatis Jesu". Minden egyéb maradt. Most bukkant elő az a rézlemez, amely az eltűnt címlapközepet őrzi. Úgy tűnik, hogy a címlemezből kivágták a nem kívánatos részletet, és újat tettek a helyére. A kivágásnál megsérült a nagy lemez, és az új betétet nem sikerült láthatatlaIV-23b