Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK

IV-3a IV-3b készítette el a maga verzióját. Ilyen szoros összefüggés a két változat között csak így lehetséges. Mindenesetre a három kép közel azonos időre tehető, és feltehetően a Buda felszabadulása utáni évek legsúlyosabb, 1691. évi pestisjárványának alkalmához köthető. Ezzel függ össze a szentek közbenjárását kérő felirat a fatáblákon, s erre utal az oltárkép hátterében Pest-Buda 17. századi állapotot mutató, a minaretekben még a török idők nyomát viselő ábrázolása (ld. lehetséges előképként Michael Wening metszetét Buda 1684-es ostromáról in: RÓZSA 1999,105. sz. 63. kép), ami ugyanúgy a felszabadulást követő évekre datálja a képet. BE Közöletlen Magyarországi (pest-budai?) festő, 17. század vége: A Sőtér család oltárképe a Szentháromság és szentek ábrázolásával, valamint Pest-Buda látképével (részlet). Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár rv-4 Kelemen szentadalberti kanonok kelyhe 1522 Aranyozott ezüst; trébelt és vésett díszítéssel; m.: 18,9 cm, szájátm.: 9,7 cm, talpátm.: 13,2 cm Vésett évszám a talpon, felül: „15ZZ"; vésett felirat a talpon, belül, alul: „CLEMENS • CANO • S • ADALBLR[!] • EIERI[!J • FECIT • ",azaz (javítva a hibákat, és feloldva a jelöletlen rövidítéseket): Clemens cano(nicus) S(ancti) Adalber(ti) fieri fecit. Győr, Székesegyházi Kincstár és Könyvtár, ltsz.: Gy. 75.10. Hatkaréjos talp, széles peremén és hat, vízszintes lapján vésett növényi díszítéssel; a talp harang alakú, vájatok elemmel csatlakozik a szárhoz. A szárat és a lapított gömb alakú nóduszt domborított akanthuszlevelek borítják, közöttük egy-egy (összesen hat), kocsányon függő levél-sapkával fedett gyermekfej (levélmaszk?) tűnik elő. A cuppakosarat is hat levél tagolja, közöttük egy-egy szárnyas puttófej lebeg. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy mennyi alkatrészei között a 19. századi pótlás, és hogy fakó fényű aranyozása mikori. A talp alján (belül) olvasható (két helyen is betűtévesztéses), vésett felirat Kelemen szentadalberti kanonokot nevezi meg készíttetőként. A győri káptalan része volt a Szent Adalbert-társaskáptalan; Kelemen nevű kanonokot azonban csak egyet ismernek Köblös József adattárai: Somlyói Kelement, aki 1493-tól 1512 nyaráig követhető (sok adattal) nyomon (KÖBLÖS 1987, 159-160; KÖBLÖS 1994, 423, ill. 141-164). A szakirodalomban általában Keszői Kelemen kanonok szerepel megrendelőként. Hogyan került a győri kincstárba ez a kehely, ma még nem tudhatni. MÁ IV-4