Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - III. A BIBLIA ÉS FORDÍTÁSAI MAGYARORSZÁGON

1600-as években még nem volt szokás ősnyomtatványokat gyűjteni. Minden bizonnyal komoly tekintélyt jelentettek azonban e kiadványok a fejedelmi udvarban folyó gyakori hitviták során. A kötetet 1663-ban még a borsi Rákóczi-kastélyban őrizték, mint arról a kolofon alatti bejegyzés tanúskodik: ,,lsta Biblia sunt imressa ante Apostasiam Lutheri annis quadraginta duobus id est 42 annis vero a presenti computandis centum octuaginta octo id est 188. scriptum anno 1663. die 18. February in Borsi." Mikor a Borsiban született Zrínyi Ilona Thököly Imréhez ment férjhez, egyéb hozományával együtt ez a Biblia is az eperjesi Thököly-kastélyba került. Innen aThököly-ház feldúlásakor az 1688.június 24-én kelt, vörös gyűrűspecséttel megerősített bejegyzés szerint Heinrich Leny tiszt vitte magával zsákmányként, hogy később Kollonics Lipót bíborosnak ajándékozza: „Quod Biblia haec ex occupatis gloriose caesi ad Eperiesinum Thököly castris reportaverim pro spolijs, ac Eminentissimo et Reverendissimo Principi Domino Domino Leopoldo S. R. E. Cardinal] a Kolloniz demissam in fauorum recommendationem obtulerim, manu propria testor et sigillo die 24. Junij 1688. Henricus Leny ..." (A háttábla tükrén.) Kollonics 1693. május 19-én tovább ajándékozta az erdélyi ügyekben nála követségben járó borbereki Alvinczi Péternek: ,,Ex speciali gratia et oblatione Eminentissimi ac Reverendissimi Principes Cardinalis a Kolonics possidet Viennae Austriae occasione tractatus cujusdam Legationis suaeTransilvanicae datum et acceptum anno millesimo sexcentesimo nonagesimo tertio die 19. Maii. Petrus Alvinczi de Borberek, magister in Transilvania protonotarius ad praesens vero dominorum staIII-4 tuumTranssilvaniae universorum in Augusta Aula Ablegatus extraordinarius." (Bejegyzés a kolofon alatt.) A könyv aztán 1738-ban ruszkai Kornis Ferenc gróf gyűjteményébe került. (Az előtábla tükrén: ,,Ex libris illustrissimi domini comitis Francisci Kornis liber baro de Ruszka 1738.") Hogy egyenesen innen került-e báró Orczy László gyöngyösi könyvtárába, arról nincs adatunk, de 1795-ben már Orczy László írta a hátsó előzéklapra: „Anno 1795-ben computálván nyomtatatott ez könyv 1475-ben, az mely szerint most 320 esztendős." Orczy Lőrinc Arad megyei főispán 8196 darabos könyvtárával együtt Arad városának ajándékozta a becses Bibliát, a város pedig 1872-ben adta azt az aradi líceumnak. Időrendben az utolsó bejegyzés Márki Sándortól, a főgimnázium Orczy-könyvtárának könyvtárosától származik: „E bibliának az 1885. február 7-én eszközölt számbavétel szerént 416 levele, vagyis 832 oldala volt, melyek közül csak a 7. és a 34. levél van kézzel írva. Aradon, 1885. február 7. Dr. Márki Sándor ..." Nem tudjuk, honnan került 1895 után a Nemzeti Könyvtárba. MV15 HAIN 3057; GW 4219; CIH 616; MÁRKI 1887,640-642; MONOK 1996, 169-170. III-4 Luther zsoltárfordításainak 1525-ös kiadása, habán (anabaptista) kötésben 1581 Der Psalter teutsch zu singen mit Fleyss uebersehen und gepessert Martinus Luther. Gedrueckt zu Nürnberg, Friedrich Peypus, 1525 Papír; foil. [3], CLXXVI; 8° (VD/16 B 3288) Budapest, Egyetemi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Ant. 0478. Luther igen korai, az első megjelenés (1524) utáni évből származó (csak e két esztendőben tizennégyszer adták ki a teljes német Psalteriumot!) német zsoltároskönyvét a Svájcból Morvaországba, majd a Felvidékre menekült, kiváló kézműves, anabaptista habánok használták és kötötték be — az előtáblán olvasható évszám szerint — 1581-ben. Az arabeszkes sávok közt felül a HZ tulajdonos-monogram. Réz sarokveretei és a két pár kapocs szintén igen finom munka. BoK III-5 Magyar nyelvű bibliafordítás töredéke: a Jordánszky-kódex első két levele 1519 Papír, tinta, tempera; foil. 2; 283 x 206 mm; 19. századi tékában Jankovich Miklós Nagyszombatból szerezte meg a Jordánszky-kódexről korábban levált kétlevélnyi töredéket. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár,jelz.: MNy 4. A legteljesebb középkori magyar bibliafordítást tartalmazó Jordánszky-kódex a nagyszombati klarisszák kolostorának feloszlatása után, 1782-ben került Fába Mátyásnak, az eszter-