Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Ferenczffy Lőrinc és Elias Berger tervezett magyar története

II-45a II-45b Több mint tíz éve foglalkoztatja a kutatást a Szent Koronának ez az egyik legkorábbi hiteles ábrázolása, amely szalaggal átfont babérkoszorúval övezve, s legfölül a magyar címerrel, Magyarország társországainak címerkoszorújában mutatja az arannyal festett felségjelvényt. Az allegorikus ábrázolás első alapvető ismertetése a budapesti változat 2000-es kiállításához kapcsolódott. A képekből akkor még csak három volt ismert, s csak a szombathelyi kép 2002-es közlésével nőtt a tudott példányok száma négyre. Valamennyi változat korábbi irodalma megegyezik abban, hogy megfestésük ideje 1621, esetleg 1622, s hogy készíttetőjük Révay Péter — 1608—1622 között - koronaőr, illetve titkára, Hrabéczy Dániel lehetett, aki a korona 1608-tól 1621-ig, Prágából (ahová még II. Rudolfvitette) Zólyomig tartó vándorlását az alsó tábla kéthasábos feliratában, hexameterekben elbeszélte. Eddig nem volt mód a négy kép összehasonlítására és együttes vizsgálatára, egymáshoz való viszonyuk tisztázásával pedig pontosabb datálásukra sem. Ahogy a velük kapcsolatos korábbi feltevések újragondolását teszi lehetővé az is, hogy mostanra több információ áll rendelkezésre provenienciájukra vonatkozóan is. Sokáig csak a trencséni példányok származásáról álltak rendelkezésre értékelhető adatok. Időben visszafelé haladva: Divald Kornél közlése szerint 1910 körül az egyik képet az ottani vármegyeházán őrizték, 17. századi történetüket illetően pedig annyi volt róluk tudott, hogy a trencséni vár 1678 decemberi leltárában egyik sem szerepel. A képek feltételezett kapcsolata az Illésházy családdal így nem bizonyított, azzal együtt sem, hogy a trencséni múzeumba az Illésházyak egykori kastélyából, Dubnicról kerültek be 1949-ben. A budapesti példány származása korábban csak a Parlamenti Múzeumig volt követhető. A Nemzeti Múzeumba olvadt egykori intézmény iratanyagából azonban kideríthető volt, hogy a festményt Kassáról adták el, s a körülmények alapján nem történeti magángyűjteményből került elő (MOL K 816,3 es. fol. 117.). A szombathelyi képről, amelyet a 19. század végén még Vas vármegye levéltárában említ első ismertetője, ugyancsak legújabban vált tudottá, hogy egykor a Batthyány családé volt. Igazolja a gyűjtemény ma is rajta lévő 18. századi leltári száma, valamint Németújvár 1677 januárjára keltezett leltárának bejegyzése, amely az ábrázolás lényegét fogalmazva meg, a festményt „országtáblának" nevezi. Nincs szó a képről Németújvár eggyel korábbi, 1673-as összeírásában (MOL 4347. sz. mikrofilm,Vegyes leltárak Nr. 151), ami a festői jellemzőivel és megítélhető korával összhangban az 1673 és 1676 közötti készítési időt jelöli ki. A szombathelyi kép megfestésének ily módon tudottá vált ideje két másiknak a datálását is segíti: a festői jegyek vele egykorúnak mutatják az egyik trencséni példányt (c), és némileg korábbinak a budapestit, amely erősen tisztított, s felülete, különösen az aranyfestés, általában rosszabb állapotban van (a). A trencséni múzeum másik képét (d) pedig a formai-festői részletek, a felületkezelés, valamint a feliratos tábla szövegének írásképe és betűi a barokk utáni időszakba, a 19. század fordulójára utalják. Egyébként a négy kép színezése egyező, a budapesti példány némiképp világosabb, színei élénkebbek. Noha a fentiek szerint a festmények közül három nagyjából egyazon időre, a 17. század harmadik negyedére tehető, a képek elkészítése nem függ össze, és kisebb, de fontos rész-