Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Az illusztrált magyar történelem

Művét 1489-ben elkezdte írni, és a kézirat első változatát még Mátyás halála előtt befejezte, és átdolgozását magával vitte Palermóba. Csak másolatai maradtak fenn, ebből az egyik kódexet az Országos Széchényi Könyvtár őrzi (Ransanus-corvina). Jelen példány az 1579-es nagyszombati kiadás, amely Jankovich Miklós gyűjteményéből került az Országos Széchényi Könyvtárba. A Ransanus-szöveghagyományt Kulcsár Péter dolgozta fel Ransanus kritikai kiadásának kapcsán. I)Z RMNY 444; kritikai kiadása: RANSANUS 1977; magyar fordítása: RANSANUS 1985. 11-35 Tinódi Sebestyén Krónikája Cronica,Tinódi Sebestien szörzese. Első részébe Ianos kiral halalatul fogua ez esztendeig Dunán innét Erdei országgal löt minden hadac, veszödelmec reuidedön szép notakual enökbe vadnac. Mas részébe külömb külömb időkbe és országokba löt dolgoc, istoriac vannac Kolozsvár, Hoffgreff György, 1554 Papír; foil. [160]; 4°; a címlapon 16. századi kézírásos possessorbejegyzés: M. Melchior, lent 17. századi kézzehTulok Ferencz; a lapszéleken számos 16—17. századi kézírásos bejegyzés. Széchényi Ferenc gróf könyvtárából. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK I 33,1. példány. II 35 Az első nyomtatott magyar nyelvű tudósító históriás énekgyűjtemény, melynek csak ezt az 1554-es kolozsvári kiadását ismerjük. A mű első része időrendben beszéli el a fél országrész történeti eseményeit, míg a második részbe kerültek a bibliai históriák, a kisebb veszedeleménekek, tréfás hegedősénekek. Tinódi Sebestyén Török Bálint deákjaként és udvari lantosaként kezdte pályáját. Részt vett a török elleni harcokban, és 1553-ban a históriák megénekléséért Ferdinándtól nemességet kapott. Még ez év végén elindult Erdélybe, ahová elvitte Cronicájának énekeit, amelyek négy kivételével 1553 nyarán már készen voltak. Útközben Debrecenben Török János házánál írta az Enyingi Török János vitézségét, Bonyhán, Bethlen Farkas udvarában Az udvarbírákról és kulcsárokról szóló énekét. Az Erdélyi história és a Budai Ali basa históriája pedig már Kolozsvárott, könyvének nyomtatása közben készült. A nyomdai munkálatok az előszó keltezésének tanúsága szerint 1554 márciusában fejeződtek be. Tinódi énekgyűjteménye a kolozsvári nyomda első termékei között jelent meg, abban az ötéves időszakban, amikor Hoffgreff György egyedül vezette azt. A Cronica metszeteit, beleértve a kottadúcokat is, a nyomda mellett dolgozó, brassói származású Jacobus Lucius készítette, aki ekkor még rendszerint más mesterektől kölcsönözte illusztrációinak kompozícióját, így a címlapkeretét az idősebb Lucas Cranachtól. A kottametszetek nem szedett hangjegyekkel készültek, mint később a Hoffgreff-énekeskönyvnél, hanem a dallamot soronként fadúcba vésték, s erről nyomtatták. A kiadvány dallamait Tinódi szerezte, aki - a későbbi nótajelzések tanúsága szerint — igen népszerű szerzőnek számított, ilyen módon zenei és metrikai hatása a következő fél évszázadban igen jelentősnek mondható, s a históriás ének műfajának háttérbe szorulásáig, illetve a Balassi-strófa megjelenéséig és elterjedéséig nem is halványodik. M VB RMNY 109; TINÓDI 1959; KIRÁLY 1995,196-215; VADAI 2007, 274-285. 11-36 Heltai Gáspár: A magyarok króniája Chronica az magyaroknac dolgairól, mint iöttec ki a nagy Scythiaból Pannóniában, és mint foglaltáé magoknac az országot, es mint birtác ászt hertzegröl hertzegre es királyról királyra, nagy soc tusakodássockal és szántalan soc viadallyockal, mellyet Heltai Gaspar meg irta magyar nyeluen, es rendre hoszta az Bonfmius Antalnac nagy könyuéből és egyéb históriás könyuekböl nem kiczin munkáual. Kolozsvár, Heltai Gáspárné, 1575 Papír; foil. [2], 208, [2]; 2°; 18—19. századi vaknyomásos, reneszánsz utánzatú, restaurált barna bőrkötés Todoreszku Gyula és Horváth Aranka könyvtárából. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK I 118 1. példány Heltai Gáspár (Kaspar Heltner; 1510?—1574) erdélyi szász nyomdász, író, kolozsvári plébános, majd prédikátor. A magyarokról szóló rövid történeti munkája földrajzi bevezetéssel indul, majd Attilától kezdve II. Lajos haláláig fejeze-