Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - A Mátyás-kultusz emlékei

Előlapján az uralkodó babérkoszorús jobbra néző mellképe, körülötte MATHIAS REX HVNGARIAE BOHEMIAE DALMÁT[iae] körirat. A hátlapon lovas csatajelenet, a központban egy vízszintes vonalon álló oszlop. Az oszlop tetején álló alak (Mars) jobbjában kardot, baljában meghatározhatatlan tárgyat tart. A vízszintes vonal alatti szelvényben két sorban MARTI FAVTORI felirat olvasható. TCs II-27b Hunyadi Mátyás portréérme 16. század Bronz, öntött; átm. 84 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Eremtár, ltsz.: 14/951-97. Előlapján az uralkodó babérkoszorús jobbra néző mellképe, körülötte MATHIAS REX HVNGARIAE körirat. A hátlap üres (egyoldalas érem). TCs 11-28 Mátyás király állítólagos üvegpohara Üveg: 16. század eleje, talpa: 1676-1684 között Üveg, aranyozott ezüst, vésett; m.: 43 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történeti Tár, ltsz.: 1929/9. A hatalmas — valóban fejedelmi méretű — üvegpohár a legutóbbi időkig mint Mátyás király pohara szerepelt az irodalomban és a különböző kiállításokon. Kiderült azonban, hogy ebben az esetben is csupán a kegyes hagyomány vezette félre az utókort — ebben az esetben nem az Esterházyak, hanem a Batthyányak családi tradíciója. A üvegpohár eredeti talpa elII-27b 11-28 törhetett, és a pótlásául készült ezüsttalpra rávésték az adományozás történetét. Eszerint a poharat Mátyás király kapta ajándékba Velencétől; II. Lajos korában is még megvolt (Budán), majd a király elajándékozta főpohárnokának, Batthyány I. Ferencnek. Ettől kezdve a Batthyány család őrizte. Az írásos források 1644-ban regisztrálták először Mátyás király ,,Üveghé"-t a németújvári kincstárban; az ezüsttalp 1684 előtt készült. A 19. század második felétől kezdve Mátyás király bilhkomaként fényes karriert futott be, végül 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került; ma is az állandó kiállítás dísze. MÁ BALOGH 1966, I., 440., II., 688. kép; Schaüaburg 1982, 514. kat. sz. (VOIT PÁL); RIDOVICS 2002, 467; BUZÁSI 2001,126-129. 11-29 Mátyás király állítólagos mentéje Selyemszövete: 16. század eleje Aranyozott ezüst skófiummal lanszírozott brokatel, hossza 95 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 52.2682. A mente az Esterházyak fraknói kincstárából származik. Az 1685-ös inventáriumban szerepel először Mátyás király mentéjeként; valószínűleg Esterházy Pál herceg invenciója volt ez is, hogy kincstárát még „veretesebbé" tegye. Bár a tudományos kutatás kezdettől fogva fanyalgott (Ipolyi), a mente a 19. század második felében és a 20. században többször is ki-