Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)
MADAS EDIT, FÖLDESI FERENC: Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei
nei repertoárjával Filipecz János püspök Prágában. Nagy valószínűséggel ezeknek a kódexnek a darabjai bukkannak fel máig kötéstáblákon. Két nagyobb töredékét Zalka János győri püspök köttette egybe 1872-ben, innen a töredékegyüttes neve. A budai reneszánsz könyvfestő műhely egyik remeke viszont Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári kanonok (1474—1495) breviáriuma. Kálmáncsehi Vitéz János és Mátyás király bizalmi embere volt, jeles könyvgyűjtő. Ez a kódex valódi reneszánsz munka, ha írása — ez jellemzi egyébként a reneszánsz liturgikus kódexeket — kerekded karakterű gótikus írás is. Inkább reprezentatív célt szolgált a szemet-szívet gyönyörködtető mű, semmint liturgikusát. Francesco de Kastello az 1480-as években illuminálta a prépost megrendelésére, rítusa sem a székesfehérvári, hanem a zágrábi egyházmegye liturgikus rendjét követi. Az esztergomi székesegyházi iskola a középkori Magyarország egyik legrangosabb oktatási intézménye volt. Két tankönyve jól reprezentálja az itt oktatott anyagot, mely az ábécé megtanulásától főiskolai szintig terjedt. Az 1419 és 1423 között összeállított sokszínű kézirat a „hét szabad művészet" tantárgyait fogja át a grammatiTízparancsolat-kommentár. Az esztergomi székesegyházi iskol tankönyve, 1463-1476 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 410. Prédikációs kötethez csatolt Bestiarium, az állatok szimbolikus értelmezésével Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lit. 506. kától a naptárszámításig és az asztronómiáig. Az 1463 és 1476 között másolt kolligátum a papi hivatásra készülők tankönyve volt, melyet pályájuk során is haszonnal forgathattak: a kézirat egy verses Tízparancsolat-kommentárja mellett szentbeszédeket, teológiai értekezéseket, liturgikus előírásokat tartalmaz. Esztergomban a szegény diákok külföldi egyetemi továbbtanulását a 14. század végén létrehozott Collegium Christi-alapítvány biztosította. A Collegiumnak könyvtára is volt: egyik fennmaradt kánonjogi kötetét Darvas Simon másolta Padovában a 15. század közepén, és ott szerezte meg Kozárdi László, az egyházjog doktora a kollégium számára. A középkori egyetemi tudományosságot képviselő jogi, orvosi és teológiai kódexek java részét külföldi egyetemi tanulmányaikról hozták haza a gyakran már felnőtt korú studensek. Az egyházi értelmiség mindennapi tevékenységét papi segédkönyvek mutatják be: a bécsi egyetemen tanult Aranyosi Gellértfi János gazdag tartalmú kódexe, továbbá prédikációs kötetek. Az egyikben Privigyei János levele olvasható, melyben papírt kér Aegidius Romanus, a jeles domonkos teológus műveinek lemásolásához. A másikhoz egy bestiarium van hozzákötve, mely az egyes állatokat szimbolikusan értelmezi, és prédikációs segédanyagként ugyancsak jól felhasználható volt. A világi tárgyú kódexek közül a történeti művek voltak a legnépszerűbbek. A Budai Krónika-család legkorábbi változatát is tartalmazó, sokszínű, 14. századi Acephaluskódex a 1 5. században már biztosan az esztergomi káptalan tulajdonában volt. Johannes de Utino 14. századi „világkrónikájához" magyar történeti kiegészítés is készült, ennek 1458 utáni illusztrált német fordításában a magyar
