Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

MIKÓ ÁRPÁD: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16—17. század)

címeres tulajdonjeggyel látta el könyvei egy részét. Mossóczy Zakariás könyvei között megvolt Nicolaus Copernicusnak a heliocentrikus világképet ismertető műve is. Kevéssé ismert, de az erdélyi fejedelmek könyvtárából is maradt ránk néhány kötet: mégjános Zsigmond tulajdonából is birtoklunk egyet (az ókori görög történetíró, Xenophón munkáit), címeres bőrkötésben. Báthory István vásároltatott és köttetett be Krakkóban fontos műveket (pl. Platón összes műveit) a majdani fejedelem, Báthory Zsigmond számára. A korszak hazai könyvtermése mennyiségére nézve igen gazdag, de díszítésük többnyire egyszerű. Igazán igényes figurális könyvillusztrációk csak külföldi nyomtatványokkal jutottak az országba. A nyomtatott könyvdíszítés szempontjából két csoportot emeltünk ki. Az egyik a jogforrások, elsősorban a magyar nemesség jogkövetését és gondolkodását évszázadokon befolyásoló Tripartitum (Werbőczy István munkája) kiadásai, amelyek közül a legérdekesebb címlapján a magyar királyok — Mátyástól a Jagellókon át a Habsburg uralkodókig terjedő — sorozatának fametszetes mcdalion-arcképei sorakoznak, mint valami kódex-címlapon. (A kötetet Zsámboky János, a nagy filológus szerkesztette.) A magyar történelem illusztrált kiadása a reneszánsz korszakán véListhius János győri püspök breviáriumának címlapja, 1573 előtt Győr, Egyházmegyei Könyvtár, Ms. /. 8. A magyarországi humanisták és a késő reneszánsz művészet A nyomtatott könyv a 16. század második felének egyik fontos médiuma Magyarországon. Nem mindig a leglátványosabb, de a csak hézagosan megjelenő képzőművészet szellemi hátterét jól kirajzolja. Pozsony nemcsak a kormányhivatalok székhelye, hanem az egyik legfontosabb szellemi központ is: itt gyülekezett a művelt hivatali elit, a török hódítás elől ide menekültek a káptalanok. Radéczy István egri püspök, királyi helytartó házának oltalmában humanista kör alakult, amelynek tagjai — például Mossóczy Zakariás, Istvánffy Miklós, Zsámboky János és mások - könyvgyűjtők is voltak. A korszerű tudományos könyvek általában csak használati kötést kaptak, és a Pozsonyban élő Nicasius Ellebodius, a 16. század legjobb Arisztotelész-filológusa, illetve a humanista orvos Purkircher György könyvei csupán tulajdonosuk bejegyzéseiből azonosíthatók. Istvánffy Miklós történetíró viszont A Szent Korona a tartományok címereivel, 167()-es évek(?) Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok