Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

BALLA GABRIELLA: Beatrix hozománya. Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara

Váza, Faenza, LT. század vége Faenza, Museo Intemazionale delle Ceramiche Montelupo, Pesaro, Siena reprezentatív darabjait. (A ki­állított tárgyakat az Iparművészeti Múzeum, a íaenzai Museo Intemazionale delle Ceramiche és a pesarói Musei Civici gyűjteményéből válogattuk.) A magyarországi reneszánsz majolikaleletek A majolika-kiállítás következő egysége a magyarországi régészeti emlékeket mutatja be. Az udvarban nagy becs­ben álló művészi majolikák, a ragyogó fényű, jellegzetes színvilágú festett edények; tálak, tálkák, kannák, korsók, patikaedények (albarellók, szirupkannák), palackok, tin­tatartók, burkolólapok sokszor csak parányi töredékként kerültek elő az ásatások során. A látogató mintegy amatőr régészként szemlélheti, vizsgálhatja azokat a ki­csiny, sőt olykor apró, ám finom festésű töredékeket, amelyek az itáliai import tárgyak nagyszerű kvalitását sejtetik. A töredékek mellett faenzai és pesarói múzeu­moktól, valamint egy — gazdagsága miatt kivételes je­lentőségű — pesarói magángyűjteményből kölcsönzött teljes példányok érzékeltetik a budai, kőszegi, váci, vi­segrádi, ozorai, pécsváradi, pécsi és bajcsai leletek művészi értékeit. A régészet tanúsága szerint Budán itáliai mesterek műhelyt is alapítottak, amelynek termékei — elsősorban épületkerámiák, burkolólapok — nagy számban maradtak fönn. A padlócsempék közül sokra Mátyás király és az Aragóniai-ház emblémáit — pl. kerekes kút, homok­óra, ill. gyémánthegy, nyitott könyv — festették, de gyak­ran megjelent rajtuk a csőrében gyűrűt tartó holló, a Hu­nyadiak címerállata is. A címerrel vagy emblémákkal megjelölt padlóburkolatok fontos elemei voltak a művé­szeti reprezentációnak a korabeli Itáliában is. Az, hogy nemcsak Magyarország fővárosában, hanem a kisebb, vidéki központokban is bukkannak fel a régé­szeti ásatások során egyre-másra majolika-töredékek, rendkívül jelentős tény: a reneszánsz luxuskerámia hasz­nálata nem korlátozódott az uralkodói udvarra; legkésőbb a Jagelló-korban már országszerte elterjedt. Különösen jelentős lehetett Vác szerepe; itt, a humanista műveltségű Báthory Miklós püspök székhelyén egész sorozatát is­merjük a (részben Mátyás és Beatrix emblémáival) deko­rált majolika-padlócsempéknek. Hatszögletű padlócsempe, Buda. 1480-1490 Budapest, Budapesti Történeti Múzeum A luxuskerámia kiemelkedő emlékei a királyi udvarban Az ásatásokról ismert töredékes anyagnál azonban na­gyobb jelentőségű az a fényűző együttes, amelyből há­rom nagyobb és egy kisebb dísztál maradt fenn a világ nagy múzeumaiban. A Hunyadi Mátyás és Aragóniái Be­atrix címerével festett, növényi, pikkelyes, szalagos és ge­ometrikus motívumokkal gazdagon díszített ún. Corvin­tálak a 15. század majolikaművészetének csúcspontját je-

Next

/
Thumbnails
Contents