Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)
FARBAKY PÉTER, MIKÓ ÁRPÁD, SPEKNER ENIKŐ, SZOVÁK KORNÉL, TRINGLI ISTVÁN, VÉGH ANDRÁS: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban (1458-1490)
Mátyás halálát követően az önálló hatalomra törő özvegyet a magyar rendek által megválasztott új király, II. (Jagelló) Ulászló, színlelt házasságot kötve szerelte le, de Beatrix ezt követően még tíz esztendeig, 1500-ig Magyarországon maradt, nem adva lel, hogy újra a hatalom közelébe jusson. Budához közel, Esztergomban tartózkodott — élvezve szinte mindvégig a tekintélyes királynéi jövedelmeket —, védőszárnya alatt tartva unokaöccsét, a kiskorú Ippolito d'Estét, akit ő ültetett 1487-ben a legmagasabb (és leggazdagabb) magyar egyházi méltóságba, az esztergomi érseki székbe. Beatrix összesen 24 évig élt Magyarországon. Hazatérte után egy nápolyi kolostorban halt meg, 1508-ban. A pénzügyek Mátyás király uralkodása elején a királyi bevételek messze elmaradtak Zsigmond királyétól, csak évi kétszázezer forint körüli összeg folyt be a kincstárba. Ennek mintegy a fele a só jövedelméből származott, Magyarországon a só bányászata és kereskedelme ugyanis királyi monopólium volt. Még a király uralkodásának legelején egy új tisztséget alkottak, a budai vár udvarbírójáét, az ő feladata lett az országban fekvő összes királyi birtok kezelése. A koronázás után széles hatáskörű hivatallá tették a kincstartóságot, átszervezték az adókat, a vámokat és a pénzverést. A rendszeresen viselt háborúk, a királyi udvar megnövekedett reprezentációja nagy összegeket követelt. Mátyás Magyarországról uralkodása utolsó évtizedében évi 800— 900 ezer aranyforintjövedelemre tehetett szert. A bevételek nagy része a segélynek nevezett rendkívüli adóból származott, amit nevével ellentétben nagyon is rendszeresen, minden évben beszedtek. Ezt az adót a jobbágyok és egytelkes nemesek fizették. Ezután a kiváltságolt népek és városok adói következtek, majd a só-, a bánya- és a vámbevételek. Mátyás uralkodása elején háromféle pénzérme volt forgalomban, kétféle ezüst: a dénár és az obulus, amit a köznyelvben csak pénznek és félpénznek neveztek, és a mindennapi forgalomban ritkán használt aranyforint. Az aranypénzt változatlan súllyal és finomsággal verték, az ezüstpénz azonban a mindenkori gazdaságpolitikától függött. Az 1460-as évek elején a kincstár gyenge minőségű dénárokat bocsátott ki, az évtized második felében azonban új, értékálló pénzek verését kezdték. Ekkortól kezdve állandósultak az értékviszonyok: egy forint 100 dénárt, egy dénár két obulust ért. Bevezettek egy negyedik pénzt is, amit Nagy Lajos óta nem vertek Magyarországon, a garast, amit négy dénárral számítottak. Ez a pénzrendszer túlélte Mátyást, 1521-ig fennmaradt. A pénzek külseje is megváltozott: a pénzreform Fedeles díszserleg. Mátyás király ajándéka. 1 47f> Rietí, Tesoro di Duomo során került az arany- és ezüstpénzekre a Madonna, ami évszázadokig a magyar pénzek állandó motívuma maradt. A hadügyek Hunyadi Mátyás uralkodása nagyobbik részében az ország valamelyik szomszédjával háborúban állt. A hadsereg nem volt egységes felépítésű, mivel az ellenség hadereje sem volt egyforma. Más katonákra volt szükség az oszmán határok mentén, ahol túlnyomórészt a félig reguláris akindzsik évi egy-két betörését kellett kivédeni és megtorolni, és megint másokra, ha az Oszmán Birodalom határvidékére a magyarok vezettek hadjáratot. A cseh, lengyel és osztrák seregek ugyan nyugati típusúak voltak, de ezek is különböztek egymástól.
