Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

MADAS EDIT, FÖLDESI FERENC: Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei

Vitéz János képmása a Tribrachus-kódexben, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 416. váljanak. A mecenatúra túlterjedt azonban a püspök szű­kebb környezetén, külföldi szerzők neki ajánlott művei tanúskodnak arról, hogy híre Itáliáig is eljutott. Az „aján­lások" kiemelkedő darabja a Caspar Tribrachus modenaí költő munkáit tartalmazó kódex, melynek címlapján Vi­téz legismertebb portréja látható Lux Pannóniáé (Ma­gyarország fénye) felirattal. Emellett maga a Vitéz-könyv­tár tartalmi gazdagságával és díszkódexeivel szintén min­taként szolgált Mátyás számára a Bibliotheca Corvina megteremtésére, melynek kezdeteit éppen ezekre az évek­re az 1460-as évek második felére tehetjük. Az esztergomi palota kulturális élete egyenes folyta­tása volt mindannak, ami Váradon megkezdődött. Folyt a könyvtár építése, a Budán élő litterátusok közelsége újabb impulzust adott az „akadémiai" életnek, és meg­nyílt a lehetőség, hogy valódi, szervezett intézményeket hozzon létre. Alighogy Esztergomba érkezett, a király benyújtotta II. Pál pápához a kérelmet egy magyarországi egyetem alapítására. Közép-Európában ekkor már egy évszázada virágzó egyetemek működtek: Bécsben, Prá­gában, Krakkóban; hazai egyetem azonban nem volt, a magyar diákoknak külföldön kellett tanulmányaikat folytatniuk. A pozsonyi egyetem megnyitása 1467-ben jelentős fordulatot hozhatott volna ezen a téren, ha Vitéz számára hosszabb idő adatik a kiépítéséhez. Mint eszter­gomi érsek, ő lett az egyetem kancellárja, ami a szervezés teljességét követelte tőle. Neves tanárokat hívott meg Pozsonyba, köztük a kor legismertebb asztronómusát, Joannes Regiomontanust, Giovanni Gatti teológiapro­fesszort, aki Rómában Béssarión bíboros akadémiájának tagja volt. A meghívottak között lehetett a kor egyik leg­híresebb görög származású humanistája, Johannes Argy­ropoulos, aki azonban végül nem fogadta el a felkérést. Kérdéses, hogy a király támogatását mennyire tudhatta maga mögött az érsek. Az intézmény indulásakor Mátyás átadott egy pozsonyi házat az egyetem céljaira, de hogy egyebekkel is támogatta volna a működését, kiépítését, erről a kisszámú fennmaradt forrás nem tud. Az pedig, hogy Vitéz halála után az egyetem hamarosan hanyatlás­nak indult, épületét Beatrix királynénak engedték át, azt jelzi, hogy az Universitas Istropolitana Vitéz művelődés­politikai terveinek köszönhette létrejöttét, és fennállásá­nak záloga az érsek személye volt. Vitéz János Basilius Magnus-kódexe, 1450-1470 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lit. 415.

Next

/
Thumbnails
Contents