Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

MADAS EDIT, FÖLDESI FERENC: Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei

zett be, és azt akarta, hogy abban mindenféle tudományághoz tartozó könyv meglegyen, és ezeket Itáliában és Itálián kívül kerestette össze. Es sok könyvet, amit megszerezni nem lehetett, Firenzében másoltatott le, s a költségekkel nem törődve, csupán arra ügyelt, hogy azok szépek és ellenőrzött szövegnek legyenek. Hazája értékét emelte azzal, hogy minden könyvet meghozatott oda, amit csak meg lehetett lelni, eredeti műveket csakúgy, mint fordításokat. Kevés olyan könyv volt latin nyelven, ami neki meg ne lett volna". A Vitéz-könyvtár fennmaradt darabjai között azonban olyanok is vannak, amelyek Magyarországon készültek. Tertullianus, nyugati egyházatya művét Polánkai Bereck (Briccius de Polanca) 1455-ben másolta számára Váradon. A könyvtár összetételét, igényességét pontosan jellemzi Bisticci: minden tudományág képviselve volt benne, mindenekelőtt az ókon szerzők munkái, történetírók, vígjátékírók, költők, még az ókor részeként, de már a keresztény humanizmus szellemében az egyházatyák munkái, és középkori, kortárs szerzők is, nemcsak teológiai, hanem irodalmi és természettudományi munkákkal, melyek közül kiemelkedően fontos volt a püspök számára Tertullianus-kódex Vitéz János könyvtárából, 1455 Salzburg, Stiftsbibliotheh St. Peter, A. I II. 39. még inkább kibontakozott, miután Vitéz - mivel sikertelenül próbálkozott, hogy Itáliába menjen tanulni — az évtized első felében Váradra került. A társaság, a contubernium működéséről értékes jellemzés maradt fenn Szánoki Gergely, lengyel humanista életrajzában, aki rövid ideig Vitéz közvetlen környezetében élt Váradon. Szónoki és költői versenyek folytak itt, amelyeken a püspök hol döntőbíróként, hol szereplőként lépett fel, továbbá tudományos vitákat is tartottak, melyeknek tárgyául a legtöbb esetben az erényt jelölték meg. Az akadémia tagjainak célja az volt - mint azt az életrajz elmondja -, hogy napról napra tudósabbakká és jobbakká váljanak. Várad mint püspöki székhely már a 12. századtól jelentős kulturális központ volt, könyvkultúráját a nagyszámú egyházi értelmiség határozta meg. A káptalan tagjainak hagyatékaiból jött létre a székesegyház könyvtára, melynek értékét jelzi, hogy már a 15. század második évtizedében rendezett, elkülönített gyűjteményként kezelték. Gondozásával a Szent Katalin-kápolna igazgatója volt megbízva. Vitéz azonban saját könyvtárat hozott létre, és noha építkezéseiről alig tudunk valamit, fel kell tételeznünk, hogy a püspöki palotában egy könyvtárhelyiség is állt, a tudós viták színhelye. Kódexeit Itáliából szerezte be, Vespasiano da Bisticci, firenzei könyvkereskedő tanúságtétele szerint „igen szép könyvtárat rendeVitéz János Livius-kódexe, 1450-1470 München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm 15.731.