Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA

a tisztek alakjára ránc nélkül, testhez állóan simuló katonai egyenruhák tökéletesen pontos ábrázolása volt. Ezzel magyarázható az ábrázolásmód sajátossága is: a színek puha felhelyezése sűrű rétegben. A művész - bár ez nem volt szándéka - a szemlék és díszszemlék megjelenítésével emlékművet állított a korabeli szoldateszkának. A művészi portrék felkeltették a cári udvar és a pétervári arisztokrácia érdeklődését is. A cárné megrendelésére Zichy másolatot készített A. H. Benkendorf anyjának arcképéről. 1852-1853-ban a miniatűr-portréművészet összes szabályát szem előtt tartva megalkotta Mecklenburg-Sztrelickij herceg két miniatűrjét elefántcsontra (Állami Orosz Múzeum), a trónörökös, a későbbi II. Sándor cár fiainak, Nyikolajnak és Alekszandrnak a kettős portréját (Állami Orosz Múzeum), N. V. Levasov gróf arcképét (Állami Ermitazs). Ugyanebben a stílusban, olajfestékkel készült I. N. Tolsztoj szenátor, vízfestékkel Pjotr Karatügin dramaturg és pedagógus portréja.

2 A Zichyre jellemző nagy mesterségbeli tudás tükröződik a Huszárezred testőrgárdája - amelynek I. Miklós és II. Sándor is tagjai voltak - vezetőinek és parancsnokainak az 1860as években készített arcképsorozatán (144-146. kép), bár az ábrázolás nem nélkülözi a ridegséget, ami ennek a szigorúan hivatalos megrendelésre készült műfajnak a jellemzője. A megrendelésre készült művekkel egy időben a művész arra törekedett, hogy megvalósítsa a történelmi festészettel kapcsolatos elképzeléseit. Zichy, aki I, Miklós uralkodásának utolsó éveiben a cári család megrendelésére dolgozott, kétségtelenül az udvari festő státuszáról ábrándozott. A cárt megajándékozta az Oroszország dicsőségének allegóriája című tervéhez készített vázlattal, amelyen „Őfelségét mint a keleti keresztények felszabadítóját" ábrázolta. A trónörökös feleségének udvarhölgye, A. F. Tyutcseva naplójában élénk színekkel festette le a jelenetet. „1854. december 6. - az uralkodó névnapja. A cár este 136. Zichy Mihály: Szövet- és ruhaárus, 1852-1852 137. Zichy Mihály: Kutyaárus, 1852-1853 138. Zichy Mihály: Utcai bútorárus, 1852-1853 Kat. 30, Kat. 31. Kat. 32. együtt teázott a cárnéval, ami azóta vált szokásává, hogy a felesége megbetegedett. Jelen volt Marija Nyikolajevna nagyhercegnő, aki kártyázott. Magával hozta a magyar festőművész, Zichy egyik képét is, hogy az uralkodónak megmutassa. Zichy a cárt keresztre támaszkodva ábrázolja, amint védőn emeli kardját a lába elé boruló szlávok fölé. A rajz rossz, és az az ember érzése, mintha a cár a karddal lesújtana az