Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN

Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN 101. Gustave Doré: Divatos hölgyek, 1854 La ménagerie parisienne. Par Gustave Doré, Paris, 1854 „Zichy, mint Gustave Doré, rendkívüli zseni [monstre de génie] - egy tehetségével mindig kitörőben levő kráter"

1 - nem kisebb személyiség írta ezeket a sorokat, mint Théophile Gautier francia író, a 19. század egyik legnagyobb hatású kritikusa, akit Baudelaire, Balzac és Flaubert is elismert.

2 A Bürger /.enorájáért, Shakespeare A/Jacoeírfjéért, Goethe Fausíjáért, Hoffmann- és Nodier-novellákért egyaránt lelkesedő francia írót, akit a horror, a groteszk, a fantasztikus, sőt a triviális témák is vonzottak különösen Zichy Sírrablók című (87. kép) grafikájáról írt rajongással.

3 Zichy grafikáit nemcsak Dóréhoz, hanem Rembrandthoz, Watteau-hoz, Boucher-hez, Goyához és a francia romantika mestereihez, így Chassériau-hoz, Delacroix-hoz, Déveriához, Gavarnihez, Ary Schaefferhez, Octave Tassaert-hez, angol akvarellfestőkhöz és a németek közül például Kaulbachhoz hasonlította. A magyar kritika csak később, például A Rombolás géniuszának diadala című festménye és Madách Imre Az ember tragédiájához készült illusztrációi kapcsán említette Zichyvel kapcsolatban Doré nevét. A Madách-illusztrációkról a Vasárnapi Újság cikkírója a következőket írta: Doré munkáival „úgy eszmedússágban, mint termékenységben versenyez...". Közös vonásként említette, hogy amíg festészetükkel kevés elismerést arattak, kiemelkedő rajzolói, illusztrátori tehetségüket mindig és mindenhol elismerték.

4 Théophile Gautier 1858-as szentpétervári látogatását követően 1861-ben is járt Oroszországban, de ekkor nem találkoztak. A következő évben, párizsi tartózkodásakor Zichy meglátogatta Gautier-t neuillyi otthonában, aki francia művészbarátaival, így Dóréval is megismertette.

5 Amikor 1874-ben, Gautier halála után, Párizsban letelepedett, barátja elismerő kritikáinak köszönhetően valószínűleg már nem idegenként fogadták, s bekerülhetett abba a késő romantikus és akadémikus eszméket valló, írókat, festőket, szobrászokat, zenészeket magába foglaló körbe, így az író leányának, Judith Gautier-nek a szalonjába, ahol a nagyvilági éltet kedvelő Gustave Doré is megfordult; Személyes kapcsolatukról kevés új adat áll rendelkezésre. A viszonylag szűk kör által látogatott Cercle de l'Union Artistique-egyesü\et kiállításaira Zichy párizsi tartózkodása alatt minden évben akvarelleket és rajzokat küldött be/ Doré 1877-től szintén részt vett az egyesület kiállításain, itt mutatta be először néhány akvarelljei, ezt a technikát korábban inkább csak „jegyzetelésre" használta.

8 Az 1879-ben Eugène Lami, Isabey, Leloir, Delattre és mások által létrehozott Société des Aquarellistes Français kiállításain Doré is részt vett, Zichy esetleges tagságáról azonban nincs adat. A francia mester itt állította ki egyik legismertebb, A csodák udvara című (1882), Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének inspirációjára készült grafikáját. Zichy is számos, történeti témájú, mozgalmas illusztrációt rajzolt, például Gautier novellája nyomán a Kleopátra éjjele (1875, 94. kép) című kompozíciót, melyet elhunyt barátja, Gautier síremléke javára ajánlott fel. 102. Zichy Mihály: Utca sétálókkal és lámpagyújtogatóval, 1853-1854 Kat. 64.