Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Egy romantikus allegória • Zichy Mihály „főművének" inspirálói LICHNER MAGDOLNA

Doré Lelkesedés a békéért című illusztrációja is. (63. kép) Zichy Mihály nem tett mást, mint romantikus vénájának megfelelően értelmezte és aktualizálta e hagyományt.

65 Számos inspirációra támaszkodott művének megfestésénél, de az ő értelmezését a magyar művészeti életben működő konvenció nem támogatta. Úgy tűnik, hogy Zichy hatalmas erőfeszítése festői tudásának bizonyítására célt tévesztett. A művészi hitvallását kifejező látomásának valójában nem volt célközönsége, amely sikerhez segítette volna. Túl sokat várt ettől a munkájától, egyszerre szeretett volna minden elvárásnak megfelelni: saját önérzetének, a romantikus társadalombírálat híveinek, az akadémia kritikusainak, a világkiállítás nagy közönségének és a műkereskedőknek is. Lehetetlenre vállalkozott. 1 - e -: A Műcsarnok őszi kiállítása. Fővárosi Lapok, 1878. október 17, 1158. 2 K. A.: Zichy Mihály képe. Fővárosi Lapok, 1878. október 19, 1169. 3 KELETI 1878. 85. 4 Lásd e kötetben RÓKA ENIKŐ tanulmányát. Korábban a grafikák értékeléséről: RÉVÉSZ EMESE: „Arany-Zichy". Zichy Mihály illusztrációi Arany János balladáihoz. In: ZALA 2001. 64-95. 5 ZICHY MIHÁLY levele Zichy Antalhoz, Párizs, 1878. március 14. Magántulajdon. 6 A festmény az eltelt 130 év alatt ritkán volt kiállítva. Zichy sokáig Velencében tartotta nagyméretű képeit, köztük a Démont, majd 1897-ben a zalai kúriába vitette. Az 1902-ben, Ernst Lajos irányításával rendezett Zichy-kiállítás után Wlassics Gyula miniszter tárgyalt a vásárlásról a családdal, de az országgyűlés klérushoz kötődő politikusai megtámadták. BERKOVITS 1964. 308-309. Ennek ellenére megvásárolta ezeket a festményeket az állam, de a katolikus egyház tiltakozása miatt raktárba kerültek. DEÁK ÉBNER LAJOS visszaemlékezését lásd: BODÁNYI 1907. 114. 7 Főként az élő uralkodók - IX. Pius pápa, II. Sándor cár, Vilmos német császár - szerepeltetése ellen volt kifogás, BODÁNYI 1907. 137-146. 8 A történtek rekonstruálására leginkább az akkor Párizsban tartózkodó magyarok, köztük DEÁK-ÉBNER LAJOS festő és HARKÁNYI FRIGYES, a magyar kiállítási biztos visszaemlékezései adnak lehetőséget. BODÁNYI 1907. 98-148. 9 BENDE 1927. 98-100. Zichy a levelet közvetlenül a festmény eltávolítása (április 29.) után írta, s igen friss lehetett még a Wiener Abendblatt párizsi tudósítójának támadása miatt érzett elkeseredése. A később sokszor használt minősítés - festett vezércikk - a bécsi lapban megjelent írás címe volt. 10 Vasárnapi Újság 1878. november 10, 717-718. 11 BLOOM, HAROLD: The Visionary Company: A Reading of English Romantic Poetry. Ithaka, Cornell, 1971. 4-182. A magyar irodalom romantika képének tömör összefoglalása: HORVÁTH KÁROLY: A romantika. Budapest, 1965. 5-139. Az újabb romantika-kép, főként a nyelv figuralitásával, a metaforával, ill. a retorika trópusaival foglalkozó irányzat magyar recepciója: SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Romantika: világkép, művészet, irodalom. In: Romantika: világkép, művészet, irodalom. Szerk. SZEGEDY-MASZAK MIHÁLY - HAJDÚ PÉTER. Budapest, 2001. 7-21.; A Zichy család könyvtárában Goethe, Schiller, Klopstock összes műve mellett Lessing, Friedrich Schlegel, Byron és Victor Hugo összes művei, valamint Walter Scott két regénye is megvolt egykorú kiadásban. Heinrich von Kleist is jelen volt, de mindent elsöprő többségben Wilhelm von Kotzebue népszerű, szentimentálisan moralizáló művei. Zichy romantikus szemléletéről lásd e katalógusban GELLER KATALIN tanulmányát. 12 Daemon. Vasárnapi Újság, 1878. május 12; Magyar festők Párizsban, A démon fegyverei. Vasárnapi Újság, 1878. október 13, 655.; Zichy Mihály nagy festménye. Vasárnapi Újság, 1878. november 10, 717-718. Keleti is ezt használja a Pester Lloydban németül megjelent kritikájában: KELETI 1878. 73. Rózsa Miklós idéz a festő 1898. április 29-én írt leveléből: RÓZSA MIKLÓS: A pusztítás géniuszának diadala. In: 1902 NEMZETI SZALON 39-40.; Zichy Mihály levele saját festményéről. Vasárnapi Újság, 1906. március 11, 152-154.; A ma elterjedt cím, A Rombolás démona, illetve A Rombolás géniusza: LÁZÁR 1927A. 13 Az 1897-ben, a festmény visszautasításának huszadik évfordulója napján írt, eredeti levél jelenlegi lelőhelye ismeretlen, de többször megjelentek az ebből vett szemelvények nyomtatásban. Legkorábban, 1902-ben a Nemzeti Szalon kiállításának katalógusában (1902 NEMZETI SZALON kat. 81. 39-40.), majd Zichy halála után, a Vasárnapi Újság is közölte ugyanezt a szöveget 1906. március 11-i számában. 14 „Első eszmém szerint én ebbe a világos háttérbe a republique blanche alakját, körülötte egymást testvérileg átölelő népségekkel tüntettem fel. De ettől a franciák (értve ezek között jó barátaimat) - nem lévén még hozzá szokva és meggyőződve köztársasági szervezetük maradandóságáról - elijedtek. Keveset változtatva alap eszmémen, én a csoportozat helyébe Krisztus alakját festettem. Ez volt az egyedüli változtatás képemen. Jobb testesülése - az Isten adja! - jövendő világosságnak nem is lehet, mint az, hogy az Üdvözítő igéje teljes magasztosságában megértessék és polgári társadalmi szerződésünkben alkalmaztassák." 1902 NEMZETI SZALON 40. 15 A világkiállításon elfogadott alapelv, a politika távoltartása a Kommün és a porosz győzelem utáni francia politika kényes helyzetében érthető, de a belpolitikai bizonytalanság is indokolta a döntést: a Köztársaság párt csak 1879-ben ért el többséget a parlamentben. „Ezen szigorú kitiltás után képemen változtatni kell, a francia köztársaságot nem lehet nyugodt erős állásban a mostani helyén hagyni, ez valóságos irónia lenne, ezt én mindig még elég illő helyre, de félre teszem és helyére, a sugarak égő középpontjába Krisztus silhouettjét fogom festeni." BENDE 1927. 96. A kép francia kritikáiról: LÁZÁR 1927A. 84-88. és BERKOVITS 1964. 128-141. 16 KELETI 1878. 73-88. 17 „Tiszta kultusz, papok és külsőséges szertartások nélküli vallás, mely teljességgel a szív érzéseire, Isten követésére (v.o. De vita contemplativa) az emberi lelkiismeret és a mennyei Atya közvetlen kapcsolatára épül - ez volt (Jézus) életének folyománya." RENAN, ERNEST: Jézus élete. Budapest, 2007. 147. Renan előfordult abban a társaságban, amely az 1870-es évek végén Munkácsy párizsi szalonjába járt. BOROS JUDIT: Egy magyar festő Párizsban. In: MUNKÁCSY 2005. 51. és 59. 18 Sinkó Katalin Ekkehard Mai és Monika Wagner tanulmányai alapján eszme- és politikatörténeti keretbe helyezve tárgyalja a vallási témákat feldolgozó festői irányzatokat. Áttekintése Zichy képeinél számomra is irányadó volt. SINKÓ KATALIN: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa". In: MUNKÁCSY 2005. 61-86. 19 A korabeli vallási ellentétekről, Renan szerepéről és Zichy keresztény felfogásáról, egyházellenességéről részletesen szól: FÖLDI ESZTER: Antiklerikalizmus és negatív történelemszemlélet - Zichy Mihály eszmefestészetéről. In: ZALA 2001. 45-53. 20 ZICHY MIHÁLY levele Zichy Antalhoz, Párizs, 1878. március 14. Magántulajdon. 21 KELETI 1871. 65-68.; ZICHY MIHÁLY levele Zichy Antalhoz, Párizs, 1878. március 11. E levél egy sora egyértelműen utal Keletinek az írására, egy ebben szereplő hasonlatra. Keleti szerint: „Zichy Mihály műveiről szólani, a magunk viszonyai között, komolyabb dolog, semhogy pillangószárnyakon röpdösve eldöngicséljúk". Zichy sora pedig, miután a pesti „ignorantia pimasz pöffeszkedését" kárhoztatja: „Kedélyemre és egészségemre nézve is legjobb volna nekem, ha lepkék után futkoshatnék". 22 „Tehetsége számára azonban temérdek sok sikert tartogat a jövő. Ismerjük s becsüljük minden jeles művét: a nagy feladatoktól való megpihenés és szeszélyes ötletek óráiban teremtett pompás, igazán művészi alkotásokat, a társadalmi életből és sport-világból vett kisebb, humoros ábrázolatait, a formák tökéletességével kitűnő kecses szerelmi tárgyú műveit, melyeket neki szeretetreméltó vasárnapi hangulat s csillogva gyöngyöző pezsgőnek tüzelő ereje sugallt, s amelyeket éleslátású, finom érzésű művészi géniusza mesteri ónnal vázolt meg és dolgozott ki." KELETI 1878. 87. 23 PASTEINER 1878. 161-167. 24 A francia „juste milieu" festő fogalmát Robert Jensen nyomán Boros Judit alkalmazta Munkácsyra. BOROS i. m. (17. j.) 33-60, 169-171. A „műcsarnoki kép" helyett használom a - több értelemben is alkalmasabb - „szalonkép" kifejezést, amely felidézheti a francia kifejezés képzettársításait. 25 Kaulbach a témát többször megfogalmazta grafikáin, ezek ismertek lehettek számára is, hiszen a Mozart pár évvel később támaszkodik erre a mintára. 26 Hogarth elméleti és festői szembenállása az itáliai és antik művészet angliai térhódításával szemben ismert. A protestáns és az angol irodalmi hagyomány hangsúlyozásáról lásd: PEVSNER, NICOLAUS: The Englishness of English Art. London, 1978. 17-30.; Hogarth egy nagy formátumú albuma megvolt Zichynek: kat 318.